Jó elfoglaltnak lenni (...), mert amikor az ember elfoglalt, megrohanja a számtalan, de feldolgozható napi probléma, amelyek kiszorítják a fájdalmat, és elfojtják a bûntudatot.

Kapcsolódó idézetek

1. A fájdalom könnyebben elviselhető, ha valakit lehet okolni érte. Ha valaki megbûnhődik.
2. Minél felkészültebb, mûveltebb valaki, annál hasznosabb a szabadideje. Ekkor fogannak meg a leghasznosabb gondolatai, melyek majd a munkájában öltenek testet.
3. Jó, ha az ember úgy elmélkedhet, hogy nem szorongatják a mindennapi lét nehézségei. Leon Uris
4. A bûntudat nagyon érdekes dolog (...). Azt hiszem, ha egy ember lehánt magáról mindent, és megtisztálkodik kívül-belül, még mindig megmarad néhány kis bûne, ami azért bujkál benne, hogy nyugtalanítsa. Mindent könnyebben feladunk, mint ezt a gyötrő bûntudatot. John Steinbeck
5. Jót tesz az embernek, ha nem csak úgy egyszerûen szabad, hanem naponta szembesül is ezzel. Ha nem áll módjában elfelejteni, hogy a szabadság nem evidencia. Bartis Attila
6. Aki szambázik, az nem ér rá a halállal törődni. (...) Foglald el magad, végső esetben a munka is megteszi... Aki ugyanis csinál valamit, elfoglalja magát, annak nincs ideje a halállal foglalkozni. Cserna-Szabó András
7. Legyen szó akármilyen ránk váró kihívásról vagy épp nehézségről, betegségről: amint elkezd kibontakozni a rettegett esemény, és körvonalazódik, mivel is állunk szemben, sokkal kezelhetőbbnek és túlélhetőbbnek tûnik majd az egész, mert egyre több lesz róla az információnk, így egyre kevésbé érezzük magunkat kiszolgáltatottnak. Al Ghaoui Hesna
8. Úgy telnek gyorsabban a napok, ha az ember megtalálja bennük az örömöt, nem baj, ha nehéz pontosan levezetni, mitől is van tulajdonképpen jókedve. Piper Kerman
9. Aki valamely ismert betegségben szenved, annak nincs oka panaszra: van mivel elfoglalnia magát. A nagybetegek sosem unatkoznak: ugyanúgy eltölti őket a betegség, ahogy súlyos bûnök terhe is ébren tartja a lelkifurdalást. Emil M. Cioran
10. Az embernek igenis szüksége van mindenféle elfoglaltságra, akár fizikai, akár értelmi, akár érzelmi szinten, hogy mindenáron elkerülhesse a saját magával, az élettel, léte értelmével, a válaszok elviselhetetlen hiányával és a halállal kapcsolatos kérdéseit. Blaise Pascal