Aki valamely ismert betegségben szenved, annak nincs oka panaszra: van mivel elfoglalnia magát. A nagybetegek sosem unatkoznak: ugyanúgy eltölti őket a betegség, ahogy súlyos bûnök terhe is ébren tartja a lelkifurdalást.

Kapcsolódó idézetek

1. Jó elfoglaltnak lenni (...), mert amikor az ember elfoglalt, megrohanja a számtalan, de feldolgozható napi probléma, amelyek kiszorítják a fájdalmat, és elfojtják a bûntudatot. Robert Charles Wilson
2. Nagyon sok ember éli le az életét betegségekbe kapaszkodva, mert nem tudja elengedni, amit az ad neki. Az egyik legfőbb betegségelőny persze magától értetődő: nem kell konfliktusba keverednünk, nem kell döntést hoznunk, nem kell kimondanunk valamit.
3. Aki igazán van és teljesen él, soha nem unatkozik. Márai Sándor
4. Sokszor nagyon nehéz megállapítani, hogy valakinek mi a baja. A tankönyvekben világosan körülhatárolt, vitathatatlanul felismerhető betegségekről olvas az ember. De a kórházban betegek fekszenek. Talán hallotta már azt a bölcs mondást, hogy sosem a betegséget, hanem a beteget kell gyógyítani. És egy beteg ember sosem olyan egyértelmû és pontokba foglalható, mint egy betegség. Néha türelemjáték, néha bonyolult kísérletsor, és van úgy, hogy megfejthetetlen rejtély. Janikovszky Éva
5. De a rendesen élő, józan ember sosem esik kétségbe. Elveszti a vagyonát: ez olyan kemény csapás, hogy egy pillanatra beletántorodik. De már szedi is össze az erejét, a sérelem maga készteti, hogy talpra álljon, hogy segítsen magán, cselekvéssel vigasztalódik. Nagybeteg lesz: de van benne türelem; amit nem lehet meggyógyítani, azt is elviseli. Fájdalom taglózza le, vonagló tagjait görcs rángatja: ő viszont a remény horgonyába kapaszkodik. A halál a legkedvesebbtől fosztja meg, gyökerestül tépi ki, szaggatja szét a hajtást, melyre érzelmei rátekeredtek: komor gyász, borzalmas seb. Ám virrad a reggel, betekint a vallás az elhagyott ház ablakán, és azt mondja: majd egy másik világban, más életben újra találkozol a kedvessel. Charlotte Bronte
6. Van, aki a túlzott bántás hatására nem bírja tovább, és egyszerûen összeomlik, feladja. Mások, bár nincsenek sokan, valami oknál fogva mindig legyőzhetetlenek lesznek. Háborúban és békében is találkozhatunk velük. Rettenthetetlen a lelkületük, és sem a fájdalom, sem a kínzás, sem a halál fenyegetése nem töri meg őket.
7. Gyakran megesik, hogy kórság bántja a testünk, Bensőnkben mégis jó érzés tölt el egészen. És fordítva is éppúgy áll, hogy az elmebetegnek Teste egészében jól érzi magát, olyaténképp Mint amikor beteges lábunk szenved, de fejünkben Közben a gyötrő fájásnak szikrája se moccan. Titus Lucretius Carus
8. Az embernek a hangja nem öregszik, és a képzelete sem. Meg a vágya! A vágya! A legöregebbeket is marcangolja. Száraz Miklós György
9. Okom panaszra? nincs, hiszen a Lényeg: hogy lehetek, mint milliárdnyi lények; így-úgy-amúgy. (Sokaknál sokkal jobban, s van, ki ha rám néz: szíve szebben dobban.) Fodor Ákos
10. Még a legfáradtabb ember is mint ébredést éli meg a szerelmet. A világ egyszeriben csodálatos lesz. Aki megtapasztalja ezt az érzést, nem képes visszatérni a múlt tétlen szürkeségéhez. A szerelmes akkor is szeretni vágyik, ha szenved, ha gyötrődik. A szerelem nélküli életet sivárnak, halottnak, elviselhetetlennek látja. Francesco Alberoni