Jó lenne, hogyha néha jönne hír! Tudod-e már, mire vártam volna? Egy író erről biztos könyvet ír, De igaziból az is másnak szólna.

Kapcsolódó idézetek

1. Azt szeretném tudni (...), mi is van egy ilyen könyvben, amíg csukva van. Természetesen betûk vannak benne, melyeket papírra nyomtattak, de mégis valaminek kell még lennie benne, mert ha kinyitom, egyszerre előttem áll egy egész történet. Személyek bukkannak fel, akiket még nem ismerek, mindenféle kalandok, tettek és harcok fordulnak elő - és néha tengeri viharok játszódnak le, vagy az ember idegen országokat és városokat lát. Ez mind benne van ugyanis valahogyan a könyvekben. El kell olvasni, hogy átélhessük, ez világos. De belül mindez már előre megvan. Michael Ende
2. Sok úgynevezett író csak ír és ír, annak a reményében, hogy egy napon majd talál valamit, amit mondani akar. Nassim Nicholas Taleb
3. Elbeszélésekben gyakorta találkozunk ezzel a "hirtelen"- nel. Igazuk is van az íróknak: az élet olyannyira bővelkedik váratlan meglepetésekben! Anton Pavlovics Csehov
4. Mégis várok valamit, nem tudom, mit, talán nem is fogok rájönni, de ha az ember már ennyi percet, nyári szünetet, téli éjszakát és pénteket élt át, tudja, hogy nagy meglepetés lenne, ha egy nap, főleg egy péntek, nem tartogatna meglepetéseket és kalandokat, véletlenül teljesen átlagos nap lenne, olyan, amilyennek korábban az összes napot tartottuk. Linn Skaber
5. Furcsa, hogy hiába ismerünk valakit jól, mégsem tudunk róla mindent. Az ember azt hinné, egyszer az is bekövetkezik. Lauren Oliver
6. A jó hír nem hír. A jó hírekről szinte soha nem számolnak be. Tehát a hírek szinte mindig rossz hírek. Ha rossz hírt hallunk, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy egy hasonló horderejû jó hír eljutott volna-e hozzánk! Hans Rosling
7. Sokszor gondolom, milyen különös ez a világ. Szívből reméljük, hogy viszontlátunk valakit, sőt egészen biztosak vagyunk benne. Aztán múlik az idő, és micsoda meglepetés, amikor egyszerre bekövetkezik! Agatha Christie
8. Az ember vagy írjon egy jó könyvet, vagy tegyen valamit, amiről más ír majd.
9. Van a várakozás... Ami sokféle lehet. Várhatsz olyasmit, amit valójában nem vársz, de mégis, kénytelen vagy, mert nem kerülheted el. Várhatsz olyasmit, ami már megszokottan érkezik életedbe, ami közömbös, ami mégis, mindig érkezik, és elviseled. De van, amikor olyasmit vársz, ami már a várakozás idején különös varázzsal tölt el. Ami életedben csak nagyon ritkán fordul elő - ha egyáltalán megadatik valaha is. Várakozás egy találkozásra, várakozás Valakire, akit ismersz, mégis, most ismered meg. Akinek tudod az érintését, mégis, most érint meg. Akinek hallottad hangját, mégis, most hallod meg. Akinek érzed szépségét, mégis, most látod meg. Akinek ismered ölelését, mégis, most öleled meg. És várod. Várod ezt a találkozást. Várod, hogy megismerd, hogy megérintsd, hogy eggyé válj vele, hogy a találkozás csodája egy másik világba repítsen. Csitáry-Hock Tamás
10. Az író elsősorban nem azért ír, hogy olvassák. Persze hogy szeretné, ha olvasnák. De elsősorban az írásért ír, mindenekelőtt azért, mert ez az ő létezési módja, mert így veszi birtokába - ő és a könyve - a valóságot. Félicien Marceau