Ugrás a tartalomra
Jó reggelt fölébredt lelkeinknek,
mely másra többé sohasem figyel.
A Szerelem már senkinek sem inthet,
és csöpp helyen fér csöndesen igy el.
Egy új világ kell bátor tengerésznek,
térképeket hoz ő a földi résznek,
de mi maradjunk egynek és egésznek.
Kapcsolódó idézetek
-
Éljen minden, ami érdektelen,
amire nem kell odafigyelnem,
amire úgy meredhet a szemem,
hogy közben téged les a szívemben!
Megfordítottad bennem a világot:
kifelé nézek és befelé látok.
-
Mindannyiunknak egyetlen célunk van a teremtésben, ez pedig a Szeretet. De ez nem korlátozódhat egy emberre - szét van szórva a világban, és arra vár, hogy megtaláljuk. Ébredj föl, ébredj rá erre a szeretetre. Ami elmúlt, nem biztos, hogy visszatér. Ami jön, azt föl kell ismerni.
Paulo Coelho
-
A semmivel
naponta szembenézek.
Didergő meztelen szivem
nem védi rég igézet.
Ember vagyok. Szem és tudat,
ki lát, hall, érez, eszmél.
Tudom, hogy sokkal boldogabb,
ha együgyûbb lehetnék.
Légy ölelő part, menedék
veszendő életemben,
kevés, ha nem lehetsz elég,
de mégse hagyj el engem.
Lator László
-
Hová mész most, lélek? Hosszú-hosszú út áll előtted.
Indulj hát útnak! Remélem, békés utad lesz!
E világ már semmit sem tartogat számodra.
Távozz hát békével!
-
Szerelemnek tengerésze,
roppant tengerek szelében
hánykolódom, és remény sincs
valamilyen révbe érnem. (...)
Az a perc, melyben te itthagysz,
az a perc lesz majd a végem.
Miguel de Cervantes
-
Menj és éld az életedet! Éld nélkülem, mert mi nem lehetünk együtt. Töltsd meg a szívedet szerelemmel valaki más iránt, valaki iránt, aki képes úgy szeretni, ahogy én sosem tudtalak. Ahogyan én sosem foglak.
-
Rólad szól minden reggel,
Hozzád vezet minden út.
A világ nélküled már semmit nem jelent,
A világ nélküled, meghalt a szó és a csend.
Republic
-
Napnyugta és éji csillag,
Senki se jajongjon értem.
Nem várom, hogy sirassanak,
mikor a tenger lesz végső fészkem.
Alkony és éji harang,
majd eljön a sötétség.
Nem kérek én könnyes búcsút,
ha az örök létbe térnék,
végtelen lesz nékem
az idő és hely,
az áramlás majd visz tova.
Bár találkoznék teremtőmmel,
ha az utolsót üti az óra!
-
Már nem tudunk reménykedni. Mostanra már minden jövőbeli esemény iránt közömbösek vagyunk. Hát jöjjön a felszabadulás. De legyen olyan szelíd, mint a szellő. Mást már nem tudnánk elviselni.
Lidia Maksymowicz
-
Várlak, hogy elmondhassam: légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. (...) Meleget kell egymásra fújnunk. Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat. Hideg a világ. Kihunynak a tüzek. Kell a tûz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar. Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihûlni magunk. Mert egyedül, egyedül olyan iszonyatos.
Latinovits Zoltán