Jóllehet minden lélek eredetileg csillog az erénytől, mint egy új kard, azonban ha nem fényesítik, akkor beszennyeződik.

Kapcsolódó idézetek

1. Kezdetkor mindnyájunk élete egy-egy nyers drágakő. (...) Lényünk, tetteink folyamatosan koptatják, vásítják, homályosítják vagy éppen csiszolják, karátosítják azt. (...) Végül majd az egész gyémánt szép lesz. Vavyan Fable
2. A lélek nem születésétől fogva sötét. Először áttetsző, s csak aztán sötétedik, foltról foltra, minden alkalommal, amikor valami rosszat megbocsát magának az ember, mentséget talál rá, azt mondja magának, hogy hisz ez csak játék. És eljön a pillanat, amikor túlsúlyba kerül a sötét. Csak kevesen tudják ezt a pillanatot észrevenni, belülről nem érzi meg az ember. Dmitry Glukhovsky
3. A szellem olyan, mint a drágakő: minél több oldaláról csiszoljuk ki, annál szebben ragyog. Fekete Gyula
4. Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Gárdonyi Géza
5. A férfi alkot és világít, de ereje örökké nyers marad és tüze égető, ha a női szeretet, szelídség és kellem nem érdekli és nem szépíti azt. Toldy Ferenc
6. Minden léleknek kulcsa van, Magától ki nem nyílik. Kulcs nélkül bezártan marad, Hiába is feszítik!
7. A fény minden szemnek világít, csakhogy nem minden szem tûri a fényt. Ernst von Feuchtersleben
8. Amikor nem vesszük észre a mindennap látottak ragyogását, attól azok még ragyognak, legfeljebb halványabb fénnyel. Mert a fény mások fénye által válik igazán tündöklővé.
9. Az arcot a lélek teszi széppé. Ha a lélek rút, az arc is megcsúnyul.
10. Tény, hogy a szenvedés élesíti a szellemet. De ha túlságosan élesíti, az ember belepusztul!