Ugrás a tartalomra
Kazinczy Ferenc épp` olyan szükségszerûen jelentkezik a magyar irodalomban, mint Petőfi. Amit Kazinczy a magyar nyelvben elkezdett, azt Petőfi fejezi be. Kazinczy megújította a formát, Petőfi forradalmat csinált a tartalmat illetően. A forma megújításáért szervezkedni, kritizálni, az egyre eredetibb alkotásokkal előrukkoló mûvészeket összefogni és vezetni kell a nyelv idálja felé. Ez szellemi diktátor szerep. Ez Kazinczy. A tartalom megújításáért meg kell ismerni a nép lelkét, a nyelv géniuszát. Ez szellemi forradalmár szerep. Ez Petőfi. És tegyük hozzá: aki forradalmat csinál a tartalmat illetően, az mindig újít a formán is.
Kapcsolódó idézetek
-
A tartalom határozza meg a formát, nem pedig fordítva. Nem is értem azokat az írókat, akiknek a forma a fontos, majd hozzáírnak valami kis történetet. Szerintem az ilyen íróknak egyszerûen nincs mondanivalójuk. Nincs ötletük, talán életük sincs, vagy nem tudnak mesélni.
Thomas Glavinic
-
Leginkább a hozzáállásunk határozza meg, hogy mire vagyunk képesek. Az igazi újítók közvetlenül a problémákat vizsgálják, és feje tetejére állítják a közmegegyezést.
Tina Seelig
-
Azt mondják, hogy az alkotásnak vissza kell tükröznie az életet, stb. Mindez badarság; az író (vagy költő) maga teremti meg az életet, mégpedig olyat hoz létre, amilyen a maga teljességében előtte még nem létezett.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
-
Ami engem költővé tett, és nem regényíróvá, az magának a nyelvnek a zenéje. Mert a költők és prózaírók között ez a különbség: az előző a nyelv kedvéért ír, az utóbbi viszont a világ megváltásáért.
-
A költészet és a forradalom összetartozik. Az ember, a szellem, a költői érzés totális megváltozása nélkül nem kerülhet sor igazi forradalomra.
Peter Weiss
-
Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy az értelmiségi lét mûködhet úgy, hogy nem veszünk tudomást a körülöttünk zajló csatározásokról. Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy írónak lenni, színésznek lenni, festőnek lenni, zenésznek lenni egy parnasszuson való élést és nem figyelést jelent arra, hogy mi történik. Ha értelmiségi az ember, alakítja a közvéleményt.
-
Minden költőben ott van a forradalmár, a megváltó.
Geszti Péter
-
Régi rögeszmém, hogy a szellemi embernek már esztétikai szempontból is forradalmárnak kellene lennie: tiltakoznia kellene egy sivár, dohos és kisstílûen zavaros világrend ellen.
Bálint György
-
A tett első, a szó második; s éppen úgy: az ember, a hazafi elöl áll, s csak azután jő az író.
Széchenyi István
-
Az írót, mint alkotó mûvészt, aki újat is ad - mert hiszen ez a lényege - feltétlenül egy magasabb rendû emberként fogom fel, mint átlag olvasóját. Ezen nem is érdemes vitatkozni.