Ugrás a tartalomra
Képzeljük el, hogy zaklatnak az iskolában, a játszótéren, és ettől (meg minden mástól is) szörnyen érzed magad. De én segíthetek abban, hogy egészen máshogy gondolj a zaklatódra. Úgy, mint aki nem árthat neked, nem tudja megváltoztatni az életed, nincs rád negatív befolyással. A zaklató nem tûnik el. Továbbra is ugyanazt mûveli, de téged már nem érdekel. Védettebb vagy. Ezt éri el a kognitív viselkedésterápia. Tehát azon múlik a hasznossága, milyen szemüvegen át nézzük. Ha a hagyományos medikális nézőpontból, amely a tünetek enyhülését helyezi előtérbe (amely mércének gyakran önmaga sem felel meg), akkor lehet, hogy hatástalan. De ha a depresszió csökkentésében, az életminőség javításában, az embereknek az élményeikhez való viszonyulásában gondolkodunk, akkor igenis hatásos.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha valaki depressziós, megfelelő gyógyszerekkel és pszichoterápiával könnyen meg lehet gyógyítani. Bármennyire gyógyszerellenes is a világ, sokszor ez a legjobb segítség. Nem a gyógyszer fogja megoldani az életét, de a képességét visszakapja, hogy saját maga kijöjjön a zsákutcából és elinduljon egy másik irányba. Amikor pedig már tünetmentes, azaz nincsenek jelen a depresszió tünetei, magától is visszatér a jobb jövőbe vetett hite.
-
A szorongással kapcsolatban (...) az a megoldás, hogy megfordulunk és szembenézünk vele. Sokkal kevésbé ijesztő, amikor belebámulunk az arcába, mint amikor üldöz és a sarokba szorít.
-
A pszichoterápiával kapcsolatban általában két negatív állásponttal találkozhatunk. Az egyik szerint terápiába járni egyfajta úri huncutság, amire csak az Amerika-majmoló, unatkozó háziasszonyoknak van szükségük. A másik álláspont szerint a terápia titkolni való szégyen (a szégyenfolt nagysága valahová a herpesz és a szifilisz közé esik). Természetesen egyik állítás sem igaz. A pszichoterápia hatékony segítség, ha valaki lelki vagy viselkedéses problémákkal küzd, vagy ha az őt érő nehézségek, traumák miatt elakad az életében. Ilyenkor a segítségkérés nem gyengeséget jelez, hanem az önismeret és a bátorság jele.
Szondy Máté
-
Semmi nem fog változni, ha az ember megpróbál elbújni a problémái elől, vagy folyton másokat hibáztat. Elfuthatunk az érzéseink elől, elfojthatjuk őket nyugtatókkal, alkohollal, kábítószerrel vagy akármivel, de attól azok még ott maradnak. Sokkal jobb, ha az ember elindul az önismeret vagy a tanulás útján. Így nem csak azt tanulhatjuk meg, hogyan ne féljünk tőlük, hanem azt is, hogy miként állíthatjuk őket testi és lelki fejlődésünk szolgálatába.
-
Mindig úgy gondoltam, hogy ha megváltozik a gondolkodásod, megváltozik a viselkedésed. Ehhez képest gyakran az ellenkezője igaz: megváltoztatod a viselkedésed, és megváltozik a gondolkodásmódod. Ha szeretnél könyörületesebb lenni, meglátogatsz pár beteget egy kórházban, és tényleg könyörületesebb leszel. Adakozol egy célra, és érzelmileg is elkezded magadénak érezni.
A. J. Jacobs
-
Vannak olyan helyzetek, amiket nem tudunk befolyásolni, ilyenkor a perspektívaváltás segíthet, hogy képesek legyünk a dolgokat bizonyos távolságból szemlélni, vagy azokra a dolgokra koncentrálni, amikre befolyással bírunk, ahelyett, hogy a körülmények áldozatának érezzük magunkat.
Al Ghaoui Hesna
-
Amikor védeni próbálod magad a fájdalomtól, akkor a szeretettől és a pozitív érzésektől is elzárkózol. Ha rejtőzködsz, és megpróbálsz láthatatlanná válni, bevonzod a hasonló mentalitású embereket. A fények kihunynak, sötétség vesz körül. Tulajdonképpen elfelejted, hogy te magad vagy a fény. Úgy érzed, csak a sötét létezik. Elveszíted önmagad, és egy napon már nem is te nézel vissza a tükörből.
-
Nagyon érdemes fejleszteni, izmosítani magunkban azt a képességünket, hogy kívülről és bizonyos távolságot teremtve rá tudjunk tekinteni életünk fájdalmas eseményeire. Ilyenkor szempontváltás történik, amit a pszichológia átkeretezésnek nevez. Amikor megtörtént veled az adott esemény, egy bizonyos helyzetben voltál, és annak megfelelően láttad a valóságot. Az átkeretezés során megpróbálsz más szemszögből rátekinteni. Mindenféle optikából megnézed a történteket, nemcsak a magad, de a szeretteid, környezeted nézőpontjából is. Azáltal, hogy elkezdesz mozogni a saját beszorult lelki helyzetedben, életbe lép a kaleidoszkópeffektus: ha csak egy pici részletet is elmozdítasz, a teljes kép megváltozik. Ez pedig óriási megkönnyebbülést hozhat magával, egy csodálatos feloldó folyamat első lépése lehet, amelynek keretében a beszorult, betokosodott lelki tartalmak utat találhatnak kifelé.
Bagdy Emőke
-
Egyéni lelki alkatunk és temperamentumunk lencséjén keresztül is látunk. (...) Ha például bizonytalannak érzem magam, akkor védelmet fogok keresni; ha úgy gondolom, hogy értéktelen vagyok, akkor akaratlanul is olyan helyzeteket fogok találni, amelyek ezt igazolják. Vagyis, másképpen fogalmazva: a szemünk azt fogja látni, amit elhiszünk.
-
A tanulás segít. (...) Amikor tanulok, kis ideig valami olyasmire tudok figyelni, ami nem a fejemben zajlik.
Claudia Gray