Két asszonyt vettem balga fejjel nőül én, Miért is panaszkodsz, te kétszer vőlegény?! Azt mondtam magamnak: egy bárányként fogom Élvezni felváltva két tejelő juhom. De jaj, lettem akár egy áldozati bárány, Magamat két nőstény farkas közt találván. Egy éjszaka ennek, egy pedig amannak, Bizony gondoltam már - jobb volna kappannak! Egyik kedvét töltöm - dühös rám a másik, Nincs már menekvésem, tudom, mindhalálig. Ha úgy akarsz élni, mint ki szíve szabad, Gondtalan, boldogan, nőhöz ne kösd magad! S ha mégis nősülnél, elégedj meg eggyel, Egy asszony maga is elbír két sereggel!