Kétségtelen, hogy a kereskedelem elősegíti a békét és a harmóniát a népek között. Ugyanakkor, ahogyan arra számos történész rámutatott, Európa már korábban is szembefordult ezzel a tendenciával, nevezetesen az I. világháborút megelőzően, amikor a kontinensen soha nem látott mértékû volt a kereskedelem - az áru- és tőkemozgás egyaránt -, és mégis belekeveredett a világtörténelem egyik legpusztítóbb konfliktusába.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember ma nem csak azzal a lehetőséggel rendelkezik, hogy a múlthoz hasonlóan elpusztítson más embereket. Az ember elpusztíthatja, megsemmisítheti az egész emberiséget. Ez a probléma még sohasem vetődött fel így, legfeljebb költők, próféták és látnokok felhevült fantáziájában. Ma ez - valóság. Az ember előtt új, szörnyû szakadék tátong. Az ember történelme olyan dimenziókat vesz fel, amelyekkel eddig nem rendelkezett. Ennek következtében az emberek, szervezeteik és az államok közötti kapcsolatok egész problematikája is új dimenziókat ölt. A háború olyasvalamivé válik, ami minden eddigitől különbözik. Mindenki öngyilkosságának lehetőségévé lesz, az összes emberi lényeké és az egész civilizációé. A béke pedig, amelyre mindig mint valami "jó"-ra gondoltunk, olyasvalamivé lesz, ami más is, több is: szükségszerûség, ha az ember nem akarja önmagát megsemmisíteni.
2. Amíg a legkevésbé fejlett országok földmûveseinek saját piacaikon meg kell küzdeniük a fejlett országok élelmiszereinek tisztességtelen konkurenciájával, addig nem lesz valódi méltányos kereskedelem. Erre mutatnak rá a szegény országok minősített hálózatokba tömörült termelői szervezetei. A "méltányos kereskedelem" mozgalom legfőbb pozitív hatása, hogy olyan társadalmi energiákat szabadított fel, melyek világszerte az igazságosság megvalósulásának reményével kecsegtetnek. Marc Dufumier
3. A fordítás az idők kezdete óta a béke előremozdítója. A fordítás teszi lehetővé a kommunikációt, ami cserébe mindenféle diplomáciai, kereskedelmi együttmûködést eredményez idegenek között, és ez vagyont és haladást hoz mindenki számára. R. F. Kuang
4. Az ember történelme során először képes valóban élvezni az életet, először nem kell rettegnie a hidegtől, éhségtől és betegségektől. Most először tudja kielégíteni összes alapvető igényét. De történelme folyamán ugyancsak most először képes arra is, hogy egyetlen csapással elpusztítsa önmagát, vagy arra, hogy a szennyeződéssel és a túlnépesedéssel lakhatatlanná tegye ezt a szûkülő, kedves földtekét. Szent-Györgyi Albert
5. Mindig háborúk előzték meg a békét.
6. Azoknak, akik ezt maguk nem élték át, és azoknak, akik most, a válság közepén azt kérdezik, hogy ugyan, miféle hasznot hoz Európa egysége, a válaszom: annak ellenére, hogy Európa mindeddig példátlanul hosszú ideje, 65 esztendeje békében él, és noha még mindig nagyon sok bajt és nehézséget kell leküzdenünk - a békét. Helmut Kohl
7. A háború nemcsak azért a legnagyobb szerencsétlenség, mert az emberi életek millióit pusztítja el - egy járvány, az időjárás változása is elsöpri emberéletek százezreit -, hanem sokkal inkább az emberi lélek és mûveltség területén végzett vészes pusztításai miatt. Márai Sándor
8. Az utazás szükségszerûen növeli a tiszteletet, barátságokat szül, és sokkal több mosolyt eredményez. És talán hozzájárul ahhoz, hogy világszerte kevesebb legyen a konfliktus, és csökkenjen a háborúk száma. Gunnar Garfors
9. A kereskedelmi útvonalak kereszteződésében eszmék találkoznak, az egymással harcoló szokások és hitek felőrlik egymást; a diverzitás konfliktust, összevetést és gondolatokat szül; a babonák kioltják egymást és kezdetét veszi az értelem. Will Durant
10. Nem hiszem, hogy a háború csak az uralkodók, a nagyfejûek és a kapitalisták bûne. Nem bizony. A kisember is hajlandó harcolni. Ha nem így volna, már régen fellázadtak volna ellene! Úgy látszik, az emberben benne él a pusztítás és öldöklés ösztöne, a gyilkolás és tombolás vágya. Anne Frank