Kihunyó szerelem üszkét bámultam az este megértő szemmel mosolyogva. Ne bántson téged, hogy nem bántam meg nyugtalan csapongásom szerelemről szerelemre. Nem szégyellem, hiába néznek szemtelenül, hogy porbaverő szerelem arcul ütött s megcsókoltam a kezét érte.

Kapcsolódó idézetek

1. Hasztalan nyújtom feléje a karomat reggel, ha nehéz álmomból ébredek, hasztalan keresem ágyamban éjszaka, ha egy boldog, ártatlan álom rászedett, mintha őmellette ülnék a réten, és fognám s ezer csókkal borítanám a kezét. Ó, ha ilyenkor, még félig az álom révületében, utána nyúlok, és ettől felébredek - könnyek árja zuhog fuldokló szívemből, és vigasztalan zokogok a sötét jövő felé. Johann Wolfgang von Goethe
2. Mióta tegnap megcsókoltalak (...), folyton elém rajzol a hála, folyton előttem állsz, utcán és munka közben folyton beléd ütközöm: hátracsukló fejedet látom, kigyúlt arcodat, csukott szemedet s a kínzó gyönyörvágy gyönyörû mosolyát az ajkadon. Szabó Lőrinc
3. Annak, hogy túltegyem magam rajtad, nem az a módja, hogy összejövök valakivel, vagy ha úgy teszek, mintha nem is lettél volna. Mi ketten szerettük egymást, és aztán összetörted a szívem. Mindent megtettem, hogy ne kelljen szembenéznem ezzel a ténnyel. Egy nap meg fogok csókolni valakit. És ha megteszem, az magamért lesz.
4. Olykor el is mosolyodott, ráfüggesztve szemét egy percre. (...) Úgy érezte, tekintete áthatol a lelkén, mint azok a napsugarak, melyek a víz mélyére szállnak. Szerette minden számítás nélkül, nem is remélve semmit, korlátlanul; és e néma elragadtatásban, amely olyan volt, mint egy hálaima, szerette volna homlokát csókzáporban füröszteni. Gustave Flaubert
5. Ne szeress, ne legyen rám gondja szívednek, mely még pár nap előtt híven epedt szívemért, hogyha egész fiatalságom ezer ostobasága jobban bánt valaha, mint az a tegnapi egy bánt: hogy csóktalan elmentem tőled haragomban, és letagadta magát ajkamon a szerelem. Albius Tibullus
6. A napsugár az ablakon át cirógatja arcom, Behunyt szemmel arra gondolok, mikor átölelsz, ha alszom. Ha lemerült a szívem, mindig te voltál a töltő, és hogy megköszönjem neked ezt, kevés egy emberöltő. Children of Distance
7. Ó, gyöngéd, drága kéz, bocsáss meg, ha nagyon megszorítottalak: szerelmes vágyamon könnyítettem, mikor így átkulcsoltam ujjad.
8. Alig kaptam levegőt, egész lényem meghajolt szépsége előtt. Szeméből őszinteség sugárzott, mosolya lecsillapította a bennem lévő nyugtalanságot. Finom vonásainak láttán meg akartam őt védeni saját magamtól. Egy pillanatra gyengédséget éreztem közöttünk.
9. Érezte, hogy ennyire szeretni, ilyen ájultan csókolni csak a legtisztább ártatlanság tud. Az igazi szerelem nem harap, nem tép és nem hörög, hanem úgy tapad, mint a pólyás csókja, mint az új anya szerelmes, forró ölelése.
10. Legbensőbb érzéseimet, titkaimat is kigyóntam neki. Szájzáram varázsos feloldását még csak nem is bántam. Mi több, kifejezetten élveztem. Az ő társaságában éreztem bizonyosan, minden sejtemen átáramlóan, hogy élek, hogy ez csodaszerûen szép. Vavyan Fable