Kiszolgáltatsz a boldogságnak s már nem is tiltakozhatok. Elmentél s nyomban esni kezdett a hó, hogy itt maradjon belőled valami.

Kapcsolódó idézetek

1. Számat kitátom, hull belém a hó. Kitartó és kegyetlen, eltelít. Előbb az ujjakat, a kart, a lábat. Lassan behull egész a szívemig. Karafiáth Orsolya
2. Kivarratlan virradatban beszakad a jég alattam. Amim volt, azt odaadtam, miattunk, s miattad, miattam.
3. Ti boldogtalanok, nem egyedül vagytok, Előttetek egy ember ment el S utánatok is jön egy ember. József Attila
4. Tetszel nekem. Rögtön megtetszettél, amióta boldogsággá formáltad a szomorúságot.
5. Õsz és tél után tavasz következik, akkor is, ha semmit sem tesz az ember, csak vár. Talán a boldogság is ilyen? Magától eljön, ha itt az ideje?
6. Kicsúszott alólad a talaj. Megértelek. De tudod mit, én itt vagyok, hogy megtartsalak. Nora Roberts
7. Velem maradtál, - történjék akármi, gazdag vagyok, s immár kifoszthatatlan.
8. Intést kaptál, szólt a naptár, világ készül karácsonyra, (...) Mindenféle szépre, jóra, érzelmesre, meghatóra, Minden múltat elfeledve, ünneplőre kong az óra, S embert isten megsegíti; ő is készül, látható: Hull a hó, hull a hó, hull a... hull a... hull a hó. Gábor Andor
9. Ha van valami, amit ki nem állok, az a hálálkodás. A köszönettel mintha megbéklyóznának - egyrészt persze jólesik, másrészt viszont ettől kezdve nincs menekvés, muszáj segítened. Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
10. Maga a mosoly a ragyogás. Semmi más. A megérkezés. Van gond? Na és? Minden úgy ragyog, ahogy engeded. Vámos Robi