Kit a sivatag napja sújtott, S egy korty vizet kér még szemével, Hiába kínálod palackból Hidrogénnel vagy oxigénnel.

Kapcsolódó idézetek

1. Hogy értsd, egy pohár víz mit ér, Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell. Hogy lásd, egy napod mennyit ér, Néha látnod kell, az élet hogyan fogy el. Zorán
2. Mindig várjon rám, akkor is, ha egy nap azt mondják majd, hogy eltûntem. Nem lesz igaz. Még ha el is kellene tévednem a sivatagban, a Szaharában, a szeme ragyogásából fogok inni. Consuelo de Saint-Exupéry
3. Az ön élete olyan, akár a sivatag! (...) Ön is olyan, mint azok a lények, amelyek szomjúságukban perzselő homokkal tömik tele szájukat, nem is sejtve, hogy karnyújtásnyira tőlük ott buzog az életet adó friss forrás. Salvador Dalí
4. A sivatag mélyén, az imatoronynál is magasabb dûnék között eltörpül az ember, hangyánál is kisebbnek látszik. Éget a nap, suttog a szél, minden mozgásban van, ami ugyan lassú a szemnek, de a látásunknál biztosabb. A próféta azt mondja, a homok se nem jó, se nem kegyetlen, de a Szahara kohójában nehéz elképzelni, hogy nem gyûlöl bennünket. Mark Lawrence
5. Túl hosszú ideje érzek már csillapíthatatlan szomjat, túl régen gyötör már az éhhalál, mégsem haltam meg. Semmi sem hat rám, se a szél arcomon, se a tenger vize, se a női test lágy melege.
6. Megkopott delfin vagyok sivatag közepén, minden kincsem cseppnyi sós víz - az utolsó könnyem -, mit érted hullajtok, hamvadó életem... Pálnagy László
7. Száraz és forró volt ez a nap mint a szád nyoma a számon: sovány sivatag.
8. Mint a villám tépte, magányos fenyő, Mint a vizét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő, Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér, Otthont, házat, hazát, nyugalmat már többé nem remél. Ismerős Arcok
9. Nézegetett erre, arra, de nem látta a végét. Képtelen volt felfogni. Nincs mit tenni. Nem tudott rájönni, hogy merre van az élet. Alessandro Baricco
10. Mint akire ráomlott a bánya s hiába küldi föl a vészjelet, míg lélegzetét lassanként bezárja palackjába a fojtó rettenet,