Ugrás a tartalomra
Korábban egyszer már végleg feladtam. Ezután ébredtem rá, hogy a világhoz nemcsak vastag kötelekkel, hanem számtalan apró, sok esetben lényegtelennek tûnő szállal is kötődünk.
Kapcsolódó idézetek
-
A szálak, amik az élethez kötötték, lassan mind elszakadtak. Csak nem vette észre. Látja, az emberek sohasem veszik észre, ami fontos.
Wass Albert
-
Olyan sokszor összetörték már a szívemet és mindannyiszor talpra álltam. Egy idő után feladtam, nem élem bele magam semmibe, mert előbb-utóbb úgyis vége lesz, semmi értelme.
-
Azelőtt nem tudtam így örülni a világnak. Más dolgom volt, másra figyeltem. Egy emberre figyeltem, nem értem reá a világgal törődni. Aztán elvesztettem az embert, és kaptam helyette egy világot.
Márai Sándor
-
Néha azok a dolgok, amikbe kapaszkodunk, közel sem olyan fontosak, mint amiket elengedünk.
-
Sokszor állított már az élet a szőnyeg szélére, de kis lábujjal is megkapaszkodtam, és megálltam a helyem, bármikor, amikor kellett. Ennek köszönhetem azt, aki ma vagyok. Összetörhetetlen.
-
Eddig folyton elveszítettem azokat, akiket szerettem. Kevesen voltak, mert nem mertem igazán szeretni. De az élet rákényszerít a maga eszközeivel, hogy nyissak.
Oravecz Nóra
-
Miért is ragaszkodtam ennyire ehhez a férfihoz, aki nem is érzett semmit irántam? Mintha egy százéves kapcsolatnak lenne vége. Vagyis nem. Már a legelejétől tudtam, hogy semmit sem jelentek neki (...). Inkább olyan ez, mintha száz évig aludtam volna. Hagytam, hogy édes szavakat suttogjon a fülembe, hogy bármikor ágyba vigyen. És úgy kapaszkodtam belé, mintha el akartam volna hitetni magammal, hogy tényleg belém szerethet, pedig tudtam, hogy igazából ez lehetetlen. De végre felébredtem.
-
Olykor az éjszaka kellős közepén egyszer csak arra riad az ember, hogy voltaképpen magányos a házasságában vagy hogy ideje lenne eltöprengenie arról, hogy a fogyasztása milyen hatással van a bolygónkra, másnap azonban milliónyi apró tennivalója akad, és aztán a rá következő nap megint. Márpedig, amíg se vége, se hossza ezeknek az apró dolgoknak, addig az ember mindig fel lesz mentve az alól, hogy megálljon és szembenézzen a nagy dolgokkal.
Jonathan Franzen
-
Nagyot dobbant a szívem, de nem akartam hinni neki. Már úgy éreztem, hogy megszabadultam mindentől, visszatérhetek a világba, és újra részt vehetek benne. Túl vagyok a nehezén - bár még hiányzik.
Paulo Coelho
-
Azt hiszem, végre rájöttem, az, hogy mit kezdesz az életeddel, csak az egyenlet egyik fele, a másik fele - az igazán fontos fele -, hogy mindeközben kivel vagy.