Sokszor állított már az élet a szőnyeg szélére, de kis lábujjal is megkapaszkodtam, és megálltam a helyem, bármikor, amikor kellett. Ennek köszönhetem azt, aki ma vagyok. Összetörhetetlen.

Kapcsolódó idézetek

1. Volt, hogy elengedték a kezem, és hogy magányos voltam, És a szívem összetörték, de fel kellett fogjam, Ilyen az élet, nem választhatok újat. És ha újra kezdhetném, én nem feledem a múltat, Hogy felálltam a földről, és eljutottam idáig, Felépítettem valamit, amit építek mindmáig.
2. Volt, amikor romba döntöttek a hibák. De tudtam nagyon jól, hogy egyszer enyém lesz a világ. Ahányszor ellöktek, én annyiszor felálltam. Tettem azért, hogy jobb legyen, nem a csodákra vártam.
3. Olyasmi volt ez is, amilyen az eddigi egész életem - sosem voltam elég erős ahhoz, hogy megküzdjek a rajtam kívülálló dolgokkal, hogy megtámadjam vagy lehagyjam ellenségeimet. Hogy elkerüljem a fájdalmat. Mindig emberi voltam és gyenge, s az egyetlen dolog, amire képes voltam. az a kitartás. Az állhatatosság. A túlélés. Mostanáig ez elég volt. Ma is elegendőnek kell lennie. Kibírom, amíg a segítség meg nem érkezik. Stephenie Meyer
4. Van tartásom, még ha néha meg is ingok, még ha olykor meg is remeg a lábam. Van mire büszkének lennem. Van múltam, amit nem akarok megtagadni, hanem elfogadom olyannak, amilyen volt, mert abból lettem az, aki vagyok! És van mit továbbadnom. Bauer Barbara
5. Hálás vagyok minden jóért, mit a mai nap adott! Hálás vagyok a testemért, hogy cserben ma sem hagyott! Hálás vagyok, hogy itt vagyok, s biztonságban lehetek, jelen vagyok világomban, adok, kapok, szeretek! Aranyosi Ervin
6. Nem vagyok áldozat. Nagy hasznát vettem azoknak a törött cserepeknek - a magányosságnak, az elidegenedettségnek, a szorongásnak -, bármik is voltak ezek a darabkák. És most már hálás vagyok értük. Ezek ösztökéltek, hogy ne adjam fel, hogy menjek tovább. És nekik köszönhetem, hogy itt vagyok. Anthony Hopkins
7. Mindig hinned kell önmagadban. Én szerencsés vagyok, mert egész életemben tudtam hinni saját magamban. Ennek köszönhetem azt, hogy most itt tartok. Lewis Hamilton
8. Bármit sodort utamba az élet, Kipróbáltam, s még mindig élek. Amit nem, attól sem félek már.
9. Nem áll meg az élet nélkülem. Nélkülem az én életem áll meg. Légrádi Gergely
10. Élet, édes, nagyszerû, felejthetetlen élet! Nem távozhatsz már tőlem. Magamban őrizlek. Sose gondoltam, sose reméltem, s íme, magamban viselem. Ott heverünk óriási tenyerén, és az élet futott, futott velünk, sokan nem érkeztünk meg sehova, minden elmúlt, mindennek vége. De valami megmaradt. Nem minden lábnyomot nő be a fû, nem illan el minden sóhaj. Én maradok. És ő is marad.