Ugrás a tartalomra
Korunk a médián keresztül az idealizált családképet elénk tárva azt üzeni: ne fogj bele, ha nincs még lakásod, nem keresel eleget, nem tudsz megvenni mindent a gyereknek. Pedig nem ez a lényeg, inkább az, hogy akkor fogjunk bele, ha van hozzá megfelelő társ, szerető támogatás és felelős gondolkodásmód. A többi valahogy alakul majd.
Kapcsolódó idézetek
-
A gyermekvállalás annyira személyes, csak az egyes emberhez, legbelső érzelmeihez és élethelyzetéhez kötődő ügy, hogy ebbe kívülről senkinek sem lehet semmiféle beleszólása. (...) Ha vállalunk gyereket, magunk és az ő boldogságáért tegyük, ne pedig valamiféle rokoni elvárásra vagy a népesedési statisztikák hatására!
Dorosz Dávid
-
Társra vágyunk, ez igaz. De azt soha ne akard, hogy valaki az egész világot jelentse neked. Még akkor sem, ha a házastársunk az... kell lennie másnak is. Nem csak a férjünknek, nem csak a gyerekeinknek. Fontos a család, az a legfontosabb. De nem lehet minden. Mert ha az, és a családi életünk mégsem alakul úgy, ahogy elvártuk... hát az egy óriási csalódás tud lenni. Már ha nincs semmi másunk azon kívül.
-
Elég gyakori, hogy a nőknek van egy tervük - "ekkor és ekkor meg fogok házasodni, ennyi idős koromban lesz gyerekem" -, és aztán megpróbálnak találni egy pasit, aki beleillik ebbe a képbe. Én nem szeretném erre alapozni az életemet.
Julia Stiles
-
Párkapcsolatban élni önmagában nem pozitív vagy negatív dolog, hiszen előfordul az is, hogy valakit a szülei, környezete kényszeríti arra, hogy megházasodjon, vagy épp nem tud kilépni egy kapcsolatból. A kérdés inkább az, hogy valaki képes-e a párkapcsolatra, és ha igen, akkor az a kapcsolat olyan, amilyet szeretne, vagy képes a társnélküliségre és ez szintén olyan, amilyet ő elképzelt magának.
-
Rengeteg módja van annak, hogy egy szülő alkalmatlanná tegye a gyerekét az életre. Az egyik legpokolibb az, ha nem nézünk szembe az adottságainkkal és a tényekkel. Illúzióba ringatni egy gyereket csak azért, mert mi magunk nem vagyunk képesek elviselni a bizonyosság terhét, jelentős bûn.
Sándor Erzsi
-
- Szóval te jelentőséget tulajdonítasz a születésnek és a neveltetésnek?
- Lehet, hogy régimódinak fogsz tartani, de azt hiszem, hogy semmi jó sem származik abból, ha az ember más társadalmi osztályból nősül.
- Teljesen egy véleményen vagyok veled, barátom. Száz eset közül kilencvenkilencben valóban így van. De rendszerint a századik esetről van szó, ha rá kerül a sor, mert ebben reménykednek a fiatalok.
Agatha Christie
-
Szerintem arra érdemes törekedni, hogy kezdettől fogva önmagunkat adjuk, az igazi arcunkat mutassuk a másiknak. Fenn lehet tartani persze a képmutatást egészen sokáig, míg nincsen közös lakás vagy nincsen gyerek, de mihelyst komolyra fordul a dolog, már nem tudjuk tovább viselni az álarcot, muszáj levenni. Amikor már a hétköznapi feladatokat kell megoldani, nincs helye az alakoskodásnak.
-
Nem akarok összeházasodni veled, és együtt élni sem, mert... mert... nekünk nem ilyen a kapcsolatunk. A házasságnak érzelmekről kellene szólnia, arról, hogy együtt akarunk lenni szabad akaratunkból. Nem pedig arról, hogy teljesítünk valamiféle kötelességet, mert úgy hozták a körülmények.
-
Ha nem lenne gyerekem, több pénzem és szabadidőm lenne. Kipihentebb, egészségesebb, sikeresebb és világlátottabb lennék. Boldog lennék. Nem ugyanúgy, mint most. Máshogy, de ugyanannyira. Hogy akkor miért csinálom? Mert vállaltam. Hé, ezért hívják gyerekvállalásnak! Vállalni nem a könnyebbik utat szoktuk, hanem az áldozatot.
-
Amikor gyerekek vagyunk, egyre csak azt halljuk, hogy nőj már föl, szerezz állást, házasodj meg, vegyél házat, legyenek gyerekeid, ennyi... de az igazság az, hogy a világ ennél sokkalta furább... sokkal sötétebb és sokkal bolondabb... de sokkalta jobb is!