Leginkább az embereket szeretem megfigyelni. (...) Van valami különleges abban, hogy tanúi lehetünk egy pillanat törtrészének, és megörökíthetjük. Az emberek viszonyulását egymáshoz. Az öröm, a harag, a szomorúság, a boldogság, a csalódottság, a vágy megnyilvánulásait. Mert ugyanezt az érzelmet ugyanebben a formában nem lehet ismét megtapasztalni.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindig is érdekesnek tartottam (...), hogy az emberek mit látnak, ha valami nagy izgalom vagy idegfeszültség lesz úrrá rajtuk. Mi az, amit látnak - és még érdekesebb, hogy mit nem látnak. Agatha Christie
2. Mit tagadjam, mindig is szerettem ezeket a váratlan találkozásokat, különleges embereket, történeteket, azokat a pillanatokat, amikor képesek vagyunk szabadon megosztani valaki mással a legtitkosabb vágyainkat és gondolatainkat. Amikor valami elvesztett szépségre vágyva úgy merítünk a párbeszédből, hogy új ismeretre vagy új érzésre teszünk szert.
3. Szeretem a szavakat. A hosszú mondatokat, a sokáig a levegőben lógó sóhajokat. Szeretem, amikor a szavak mást mondanak, mint első hallásra gondolnánk; vagy valahogy másképpen mondják ugyanazt. Grégoire Delacourt
4. Nagyon szeretem, hogy boldoggá teszem az embereket - akárhogyan is. Még ha csak fél órára is. Ha szerencsésnek érzik magukat általam, jól érzik magukat, vagy mosolyt csalok egy szomorú arcra - számomra ez megfizethetetlen. Freddie Mercury
5. Mesélhetsz történeteket, leírhatod, mit láttál, hogy az emberek is láthassák. Készíthetsz az embereknek fényképeket. Elmondhatod, hogyan énekelnek a madarak, és hogyan ringatózik a hó a fák lombjain. Leírhatod, sőt akár éreztetheted is másokkal, hogy milyen, amikor fújja a szél az arcodat, vagy amikor érzed az ázott föld illatát. De sohasem érheted el, hogy ugyanúgy érezzenek, ahogy te éreztél, ugyanúgy sírjanak, ahogy te sírtál, és olyan hevesen verjen a szívük, ahogy a tiéd vert ott, abban a pillanatban. Kilian Jornet
6. Látni valakit, egyszerre látni gyarló és szárnyaló voltában, dagályát és apályát; mélyét és könnyen horzsolódó, ezzel-azzal feldíszített felszínét, elnézően megmosolyogni és nagyon szeretni. Vavyan Fable
7. Milyen furcsa, hogy mi, emberek, ilyenek vagyunk. Amint hallunk egy történetet, máris behelyettesítjük a szereplőket, és magunkat is elhelyezzük a mesében. És az is milyen furcsa, hogy mások is, más korokban, más városokban éppúgy éreztek és éreznek, mint mi. Pedig mikor az ember szerelmes, azt hiszi, csakis vele történhet ilyen csoda, azt hiszi, más lelkében még sosem játszódott le ez a nagy boldogság és nagy szenvedés. (...) A szerelem túlságosan összetett, fantasztikus és megmagyarázhatatlan érzés ahhoz, hogy beszélni lehessen róla. De benne él az ember minden mozdulatában.
8. Emlékeket szeretnék, tökéletes, nem zavarba ejtő pillanatokat. Nem akarok folyton töprengeni, csak élvezni azt, ami történik velem, élvezni, hogy kapok. Oravecz Nóra
9. Néha sokkal több szenvedély, jelentés és érzékiség lakozik abban, ami nincs ott. Gyakran azok a legszebb, legérzékibb pillanatok, amikor nem történik semmi.
10. Van itt valami furcsa (...), hogy amit csinálunk, arról azt hisszük, hogy jó. És ami boldoggá tesz bennünket, az nem a mi érdemünk, és ami másokat boldoggá tesz, ez se a mi érdemünk. Van bizonyos jellem, amelyet az emberek szeretnek, és kívánkoznak utána, és van, amelyiket nem szeretnek. Az ember csak igyekszik feléje, és elfogadja a következményeket... Herbert George Wells