Lehet, hogy örökölünk néhány béna gént, de azok nem feltétlenül kapcsolnak be. Olyan ez, mintha egész életünkben cipelnénk egy kézigránátot, ám soha nem húznánk ki a biztosítószeget.

Kapcsolódó idézetek

1. Abba ugyan nem volt beleszólásunk, hogy születéskor milyen géneket osztottak nekünk, környezetünket talán alakíthatjuk úgy, hogy hatással legyen a génkifejeződés módjára, valahogy úgy, ahogy egy profi pókerjátékos a győzelemig blöfföli magát egy vacak leosztásnál.
2. A gének lehetőségek. Információk. Domináns módon ránk kényszeríthetnek dolgokat, vagy lehetőségeket kínálhatnak föl. Mindenekelőtt azonban: tervek. A gének semmire sem képesek, amíg el nem olvassák és fel nem használják őket. Néhány tervvel ezek közül nem tudunk mit kezdeni - ezek arról döntenek, hogy emberek legyünk-e vagy baktériumok. Mások hosszú ideig lappanghatnak (mint az öregségi foltok), megint másokkal rendelkezhetünk ugyan, például nagy mellel, mégsem válnak valósággá. Az egyik embernek szerencséje van, a másiknak nem.
3. Nehéz lehet, ha az élet olyan küldetést ró ránk, melynek beteljesítéséhez nem adja meg a megfelelő képességeket. Vagy épp megadja, csak az élet alakulása folytán, azokat sohasem bontakoztathatjuk ki.
4. A fogantatásunkkor örökölt gének olyanok, mint a pókerasztalnál kezünkben tartott kártyák: a nekünk osztott lapokból kell a legjobbat kihoznunk.
5. A gének és a környezet szoros versenytársai egymásnak. Mondhatnánk, hogy arra sodródunk, amerre a génjeink terelnek bennünket, de ez nem jelenti azt, hogy előre meg van írva, hogy ilyen vagy olyan ember lesz belőlünk. Lawrence Wright
6. A gének nem Marionett-bábuként mozgatnak bennünket, hanem inkább ösztökélnek vagy óvnak bizonyos cselekedetektől. Boldogkői Zsolt
7. Kellenek a béna tulajdonságok! Ha nem ismerjük meg őket, és nem mondjuk ki soha, hogy tudnánk változni? Vass Virág
8. Nem egyetlen pontosan meghatározható "biológiai ént" öröklünk a szüleinktől. A génjeink rendkívül sok potenciális ént kódolnak, és a szociális - valamint más - körülményeink, illetve azok percepciója közrejátszik abban, hogy végül melyik én lesz belőlünk.
9. Gyakran hallható állítás, hogy az élettartamunk egyharmadát a génjeink határozzák meg. Egy másik harmadát a környezet, az életkörülmények, hogy gazdagok vagyunk-e vagy szegények, hogy dohányzunk-e vagy sem, hogy sokat vagy keveset mozgunk-e stb. A harmadik harmad pedig a véletlen függvénye. De nem szerencsés, ha ezt a három okot mereven különválasztjuk, mintha az egyik betegség genetikailag meghatározott volna, a másik pedig a mi hibánkból következne be, minden mást pedig a körülmények véletlen összjátéka magyarázna. Az, hogy valaki megbetegszik vagy meghal, egy összetett rendszer meghibásodásának következménye, amiben éppúgy szerepet játszanak a gének, mint a környezeti tényezők. Rudi Westendorp
10. A genetika megtölti a fegyvert, de az életmód húzza meg a ravaszt. Meskó Bertalan