Lehet valamit akargatni, akarni, és lehet AKARNI. Vannak holtpontok az életünkben, amikor padlóra kerülünk. Úgy érzed, hogy nem megy tovább. "Túl nehéz. Nem bírom" - ezek a gondolatok kavarognak a fejedben. Jó szó a "holtpont", mert ilyenkor valami tényleg meghal bennünk: a hit vagy a hitetlenség. Akiben a hit hal meg: föladja. Akiben a hitetlenség: folytatja tovább és megnyeri a csatát.

Kapcsolódó idézetek

1. A hit nagy dolog, és az igazán vallásos emberek azt szeretnék, hogy mindenki elhiggye: a hit és a tudás ugyanaz. De ami engem illet, én nem hiszek ebben. Talán mert az emberek túl sokféleképpen gondolkodnak erről a kérdésről. Tudni csak egyet tudhatunk: azt, hogy ha meghalunk, két dolog történhet. Vagy túléli valamiképpen a lelkünk a halált vagy sem. Ha igen, akkor rengeteg további lehetőség kínálkozik. Ha nem, akkor alma az egész. Vége, és nincs tovább. Stephen King
2. Ami az emberben igazán sérülhet, az nem is ő maga, hanem inkább az elképzelései vagy az álmai vagy a vágyai. Sokszor szeretjük halhatatlannak érezni meg hinni magunkat, de egy olyan fordulatnál, mint például nekem a betegség volt, kiderül, hogy ez nem igaz, és nagyon visszahúz a földre: érzed a halhatatlanságod helyett a mulandóságodat, érzed a butaságodat, érzed, hogy mennyire elszámoltad magad, és ez azért nagyban hozzásegít ahhoz, hogy megjelenjen az alázat.
3. Csakis olyan célt tudunk elérni, amit mindenki akar. (...) Ha az egyik pillanatban hiszel, a másikban nem: a hitetlenség kioltja a hit erejét. Ha bízol a győzelemben, de közben a kudarctól is tartasz, veszíteni fogsz. Müller Péter
4. Van konfliktus, aminek egyszerûen nincs megoldása. Holtpont, ahonnan nem lehet tovább lépni, vagy ha mégis lép az ember, még rosszabb... Míg élek, sajnálni fogom, hogy rosszul vizsgáztam nálad, de tanultam belőle. (...) Ha nem adok meg mindent, akkor nem szabad találkoznom olyan nővel, aki nem elégszik meg azzal, ami kevesebb az egésznél. Galgóczi Erzsébet
5. Hányszor kell még padlót fognom ahhoz, hogy rájöjjek, már nincs erőm felállni? Hogy már nincs erőm felkelni és tovább harcolni az életemért? Lehetséges az, hogy az ember akkor is ráébredhet, hogy melyik úton kéne haladnia, amikor már nincs elég ereje ahhoz, hogy megmozduljon.
6. Ha mindent elvesznek az embertől, ha semmiképpen nem győzhet, végül azt mondja: mi az ördögnek harcolok? Erre számítanak! Hogy előbb-utóbb feladja az ember. Pedig ha az ember feladja, akkor jobb, ha inkább meghal. Nem tudom feladni. Nem tudom, hogyan kell.
7. Életutunkon rengetegszer érünk holtpontra, ahonnan nincs visszatérés, helyzetekbe, ahová valami jóvátehetetlen, nagy tévedés juttatott. Ilyen pillanatokban érdemes felidéznünk ezt a lépést. Az elhatározást, hogy újrakezdjük. Jorge Bucay
8. Adj egy esélyt magadnak. Legalább egyet egy új életre, egy boldogabbra, olyanra, amiben a helyedet érzed. Mert addig, amíg nem ott vagy, ahol lenned kell, folyton boldogtalan leszel, és ha nem hallgatsz arra a késztetésre, ami azt ordítja, hogy tegyél már végre valamit, szépen meghalsz. Meghal a lelked, belehal a hitetlenségedbe, abba, hogy képtelen voltál elhinni magadról, hogy igenis többre vagy képes annál, mint amiben épp vagy. Ha nem tesz boldoggá az életed, tervezz újra, találd meg azt a valamit, amiért bármikor boldogan felkelsz. Töröld el a korlátokat, nincs rájuk szükség. Vagy hagyd meg őket, és élj örökre rabként. Tony Robbins
9. Egy változás sok mindent hoz magával. Lehet olyan kis fordulópont, amit észre sem veszünk, de megváltoztat mindent. Váratlanul, hatalmas mértékben, véglegesen megváltoztat minket, és abban az apró másodpercben, amikor eldobod a kockát, ami nem arra gurul, amerre te szeretnéd, amikor a jövőd egy vékony szálon függ, akkor könyörögnél, alkudoznál, remélnél, imádkoznál, fenyegetőznél, harcolnál vagy feladnád!? Ez az a helyzet, ahol felismered, hogy mire vagy képes.
10. Bízni abban, hogy miután felkapott az élet, jó helyen dob majd le, hatalmas hit, sokszor hiszem, talán ostobaság is. Mert bizony annyiszor dob ismeretlen tájra, bele a fájdalom közepébe, vagy csak a csalódás tengerébe. És ott állsz, vagy úszol az árral szemben, és csak egy gondolat tombol benned: túl kell élni. És fáradhatatlanul mész előre, meg nem állva, hittel és reménnyel, hogy majd ismét porszem lehetsz, amit felkap az élet, és végre hazatalálsz.