Lehetséges, hogy az emberi elme csupán egy röpke villanás azon a hosszadalmas úton, amelynek során a "sötét anyag" - a biológiai evolúció ádáz küzdelmein át - egy korlátok nélküli intelligencia formájában születik újjá.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember csupán cső. Egyik végén berak magába dolgokat, melyek a másik végén megemésztve kijönnek. Werner Pieper
2. Az emberiség gondolkodása úgy alakul, mint emberiség története; az emberiség története pedig nem egyéb, mint a természet megnyilvánulása, a természet erőinek, a természet törvényeinek minden szerves és szervetlen testre érvényes hatása szerint. És a természet nem ismer rohamos átalakulásokat, a természet átalakulása lassú, de folytonos, alig észre vehető egyes perceiben, de hatalmas egyes állomásaiban: mint amilyen a haladása az időnek, az észrevétlenül, de folyton tovahaladó óramutatónak.
3. Amennyire képesek vagyunk felismerni, az emberi létnek az az egyetlen értelme, hogy világosságot gyújtson a puszta létezés sötétségében. Sőt feltételezhető, hogy amiképpen a tudattalan hat ránk, ugyanúgy hat tudatunk gyarapodása is a tudattalanra. Carl Gustav Jung
4. Az ember élete semmi egyéb, mint a velünk született, génjeinkben rejlő genetikai program megvalósulása. Ez persze nem akadályoz meg bennünket, hogy (...) ne éljünk a "minden lehetséges" ábrándjával.
5. Az emberi elmével egy alapvetően új entitás jött létre: fény gyúlt általa a fizikai világ sötétjében. Az önmagára ismert anyag elámult a létezés csodáján, de meg is rettent annak mulandóságától. Hogyan lehet elfogadni a megsemmisülés gondolatát egy életösztön által determinált lénynek? Van-e értelme a létnek, ha idővel porrá válik minden? Létezik-e morális iránytû a jó és a rossz elkülönítéséhez, ha az erkölcsi értékek nincsenek kőbe vésve és nincs egy felsőbbrendû létező, aki számontartaná azok betartását? Boldogkői Zsolt
6. Az ember megszületik és él - ennyi a bizonyosság. Néha úgy érzi, hogy valamilyen erő hordozza, néha, hogy elhagyja. Létének alapjait nem ismeri. Életének valószínûleg csak annyi az értelme és feladata, hogy némi fényt gyújtson a létezés sötétségében, fényt - akármilyen picit is - vigyen a kapcsolataiba, s egy kis melegséget. Popper Péter
7. Az emberi elmével (...) egy új lehetőség jött létre, a dolgok mögé való látás képessége. Boldogkői Zsolt
8. Az ember bonyolult teremtmény. Egyrészt nemes, jótékony cselekedetekre képes, másrészt a legaljasabb csalásokra kapható. Állandó küzdelem ez, amely ott dúl mindannyiunkban, természetünk angyalai viaskodnak belső démonaink kísértésével. És néha a sötétség elûzésének egyetlen módja az, ha felragyogtatjuk az együttérzés fényét.
9. Olyan elme ellen harcolunk, amely sokrétû, leleményes, zseniális ötletekre képes, úgyhogy valahányszor úgy hisszük, jó úton vagyunk az igazság felé, valójában tévútra terel bennünket, amely sehova sem vezet. Ez a látszólagos hiábavalóság, ez a folyamatos meddőség nem természetes... ez mesterséges, ez tervszerû. Egy kifinomult, találékony elme mesterkedik ellenünk... sikerrel. Agatha Christie
10. Lehet, hogy az ember egész élete ebből áll csupán? Jelentéktelen apróságokból, amelyek végső soron összeállnak és létrehoznak egy személyt. Mary E. Pearson