Létezik egy sajátos szigetlakó-mentalitás, amelyből például a japánok is kifejlesztették a maguk változatát. Egyszerûen rányomja a bélyegét az ember gondolkodására, ha ő egy szigeten él. Akaratlanul is kicsit furcsává válik, ha a tenger közepén, egy sziklán ül, főleg, ha az év nagy részében esik az eső, és fúj a szél.

Kapcsolódó idézetek

1. Ahogy körbenéztem a csöndes, véges-végig lombos fákkal övezett, gyönyörû kék tengerrel szegélyezett hegyes-völgyes szigeten, majd a tokiói zajos forgatag képe villant előttem, arra gondoltam, hogy japán életút és életélmény között milyen óriási különbség lehetséges: míg az egyiknek szinte mindig nyár van a trópusi klímájú Okinawán, addig a másik fél évig térdig hóban fagyoskodik odafönt Hokkaidón. Nem is csoda hogy a japán nyelvnek számtalan dialektusa alakult ki, úgyhogy a helyi nyelvjárást és szavakat messziről jött japán sem érti, nemhogy a turisták.
2. Egy szigetországnak vannak végei, elmegy az ember a tengerig, és ott a vége. Más országoknak nincsenek végei, elmegy az ember valameddig, és máris idegenben van. Átnéz az ember, mondjuk, egy kerítés felett, és arra gondol, az ott igazán lehetne a miénk is. Ilyeneket gondol, sajnos, az ember. Vajna Ádám
3. Ha meg akarunk hódítani bármilyen szigetet, akkor nem csak a szigetlakok ellenállásával kell számolnunk, hanem a tenger, a szelek és az időjárás hatásaival is. Lehet, hogy ezeket az erőket nem az istenek irányítják, de a szigetlakók ősidők óta együtt élnek és eggyé is váltak velük. A hazai pálya előnye gyakran döntő jelentőségû. Marcus Rosenlund
4. A természet apró szigetekre szorult vissza a hamis és mesterséges világ tengerében, szigetekre, ahova az ember ellátogathat megcsodálni, fényképet készíteni a lakóiról - legyen szó állatokról, növényekről, fákról, sziklákról, folyókról vagy hegyekről, mintha valami különleges kiállítási darab lennének egy múzeumban, anélkül, hogy felfogná, hogy valaha ezek a sziklák, völgyek, folyók nem védelemre szoruló örökség voltak, hanem saját otthonunk, saját szupermarketünk, saját iskolánk. Egyszóval a saját bolygónk. Kilian Jornet
5. Néha tömegben is olyan, mint egy lakatlan szigeten. Punnany Massif
6. Az élet egy sziget a magány tengerében. Egy sziget, amelynek sziklái: a remények, fái: az álmok, virágai: az egyedüllét, patakjai pedig a szomjúság. Kahlil Gibran
7. Szép időben sétálni - ám otthon ülni, ha fúj a szél, esik az eső vagy havazik - azt jelenti, hogy megfosztjuk magunkat az élmény felétől. Talán éppen a jobbik felétől.
8. Akár a természetes, akár az ember által kiváltott éghajlatváltozásokról beszélünk (a kettő nem egymást kölcsönösen kizáró jelenség), egyvalami biztos: sosem lesz unalmas a tengernél lakni. A szárazföld és a víz határvidéke továbbra is eleven és állandóan változó frontvonal marad, ahol az elemek egymással harcolnak az uralomért. Marcus Rosenlund
9. Ha kimész egy lakatlan szigetre, akkor is függsz - ha nem az embertársaidtól, akkor a természet törvényeitől. Hiába mondod, hogy szabad vagy, közben rád szakadhat egy cunami. Nagyon szép ábránd, de nincs tökéletes szabadság, az egyedül az elménkben létezik.
10. Úgy érzem magam, mintha a homokban feküdnék a tengerparton. Ha a nevére gondolok, mintha hullámok simogatnának. Ha a szemére gondolok, megindul alattam a homok a hullámokkal.