Ugrás a tartalomra
Mama,
Úgy fáj, hogy itt hagytál,
Mama,
Hisz el se búcsúztál,
Fentről hallasz talán...
Kapcsolódó idézetek
-
Mama, ugye hallasz még?
Már betakar a távol.
Légy itt újra, ha a gyertyaláng ég!
-
Hányszor éreztem, hogy fázol velem,
Már a kezem sem nyúlt feléd.
Még egyszer hozzám értél, megszorítottál,
Azt mondtad, nem engedsz el, mégis itt hagytál.
Rúzsa Magdolna
-
Tudom azt, hogy neked néha fáj,
Tudom azt, hogy valahol vársz még rám,
Tudom azt, hogy nem mondtam mindent el,
De nem veszíthetlek el.
-
Anya, mondd el, miért nem hívtál?
Anya, rossz, hogy kitagadtál.
Tudod, felnőttem már, és a szívem még fáj,
nem kellesz, már így jó.
Children of Distance
-
Fáj a búcsú (...). De remélem, még találkozunk. S talán ez a remény ad vigaszt.
Berkesi András
-
Bár még egyszer újra hallanám,
Ahogy szólsz hozzám, Apám!
Szemedben égne a régi láng,
Az, amit rám hagytál.
-
Úgy múlik el minden, ami fáj,
Hogyha úgy tartja kedve, néha hazajár,
Nem szól hozzád, csak leül egyedül,
Hogy érezd, hogy élsz ott legbelül.
Caramel
-
Miért nem voltam én jobb hozzád?
Erre válaszolni túl nehéz, s a magány úgy fáj...
Egyedül az emlék, ami bennem él, még mindig hallom csengő hangját.
Téged elfeledni túl nehéz, minden téged vár.
Caramel
-
Csillag vagy fenn,
A föld én itt lenn,
Várom, hogy te
Beragyogj este...
Éjjel, ha altatsz,
Nappal, ha elhagysz,
Vissza, lehet, nem térsz,
De mégis itt vagy mindig.
-
Nem haragszom, hogyha elhagysz engemet,
Mert a nap is elhagyja a kék eget.
Sötét gyászom hallatszik a végtelenig,
Fáj a szívem, fáj a megrepedésig.