Úgy múlik el minden, ami fáj, Hogyha úgy tartja kedve, néha hazajár, Nem szól hozzád, csak leül egyedül, Hogy érezd, hogy élsz ott legbelül.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha fáj, hogy nem vagyok ott, gondolj rám, a közösen eltöltött időre. De sose merülj el a fájdalmadban, mert nem éri meg. Élj, kicsim! Élj, hogy majd a végén azt mondhasd, minden pillanat megérte.
2. Elhiszem, hogy fáj. Benned van, és benned is marad, de csak addig, amíg meg nem érted, és el nem tudod engedni. Onnantól könnyebb lesz. De igen, még érezni fogod néha, fájni fog, de egyszer majd eljön annak is az ideje, amikor fájdalom nélkül tudsz azokra a sebekre nézni, amik most megölnek. Mosolyogva, mert pontosan fogod tudni, hogy melyik hova vitte el. Örülj neki, ha fáj. Megváltoztat, megerősít, bátrabbá tesz. Nem fogsz félni. Csak egyszer kell erőt venned magadon, onnantól menni fog. Aztán meg fogod tudni, hogy mindenen túl tudod tenni magad. Mindig. Oravecz Nóra
3. Nem fáj, hogy rossz voltál, csak az fáj, hogy eztán jó se lész, és rossz se lész, az fáj, hogy életemből kihullasz már, mint zárt dallam, amely a csendbe vész. Szabédi László
4. S ha egyedül maradsz a fájdalommal, szólj így: "Tessék, fájdalom. De akárhogyan fájsz majd, tudom, hogy ez rendben van így: mert ember vagyok." Márai Sándor
5. Nem baj, ha fáj. Fájjon csak. Szakadjon ki a szíved, érezd, ahogy darabokra tépik, de ne merülj el benne. Tudd, hogy mikor kell nemet mondani az önmarcangolásnak és felállni: tovább menni, mert mások várnak. Szükségük van rád, és nem állhatsz meg. Érezned kell, ha fáj, át kell élned, de tudnod kell, hogy hol van a határ. Hogy mikor kell felállnod és magasról tenned a körülményekre. Menj és higgy, mert akinek hite van, mindene van. Rakd mellé a szíved, higgy magadban, és ha ezt mások is megteszik érted, mert szeretnek, nem lesz lehetetlen. Oravecz Nóra
6. Ha csak emlék lehetsz, fájdalomként nehezedik rám az emlék. Ha nem leszel fájdalom, akkor meg az fáj, hogy elfeledtelek, hogy nem fájsz.
7. Mikor nem tudod, miért fáj, Amikor érzed, hogy szólni muszáj, Akkor is, hogyha nincs esély, Csak a saját utadon járj!
8. Elmúlik minden, ha a minden múlik el, ha idegenné válik a lélegzetvétel, nem fáj a hiány, nem bánt az üresség, csak a végtelen lesz végtelen, ha eljön majd a vég. Vad Fruttik
9. Látom, hogy fáj neked, Látod, hogy fáj nekem, De itt belül lassan elül a félelem. Már nem bánt, ha jön a magány. Edda
10. Kérdés, szerelem volt-e ez tényleg. Az volt. Mert fáj. Mindegy, most nincs más hátra, mint hordozni (...) a gyászt, tûrni a fájdalmat csöndben és titokban. Elmúlik. (...) El szokott múlni.