Ugrás a tartalomra
Mámor, reménység, vágy, tavasz,
Szerelem, álom, ez meg az,
Név, pénz, siker, hit, csókja nőnek,
Zsákmánya mind a gonosztevőnek.
Az élet is: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.
Kapcsolódó idézetek
-
Mulandó minden, buborék és pára,
Ne adj, ne hajts a szerencse szavára.
Jólét, öröm: árnyék a tenger habján,
Ujjong a kapzsi téves hitet vallván.
-
A szerelem nem hagyja békén az embert. A szerelem álmatlanság. A szerelem hatványozás. A szerelem gyors. A szerelem a holnap. A szerelem cunami. A szerelem vérvörös.
-
Rosszat ne félj, s ne kívánj jót
Múlt és jövő közûl;
Öleld meg a jelenvalót,
Mely játszik és örûl.
S bár ködbe néha burkozik,
De színe gyorsan változik,
Ajkán mosolygás ûl.
Kölcsey Ferenc
-
Minden elmúlt. Elmúlt a jó és elmúlt a rossz is. Elmúlt a bûn és elmúlt az erény is. Minden elmúlik. (...) Már csak azt kívánom, hogy reggel nekem is keljen fel a nap, és este előlem is bújjon el.
Cserna-Szabó András
-
Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt;
Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik.
Boldogság, álom, ábránd, széttépett falevél,
Mit majd gyorsan sodorva elhajt a kósza szél,
Szerencse, hit, dicsőség, múló, csalóka fény,
Szétpattanó habocska a csendes tó szinén.
-
Az élet hosszú a szerencsétlennek, rövid a boldognak, játékszín az okosnak, álom a szerelmesnek, mámor a könnyelmûnek, pusztaság a szegénynek, örömház a gazdagnak.
Kisfaludy Károly
-
Minden nőnél van jobb nő,
Minden bajnok legyőzhető.
Minden hiány pótolható,
Minden, minden, minden eladó.
Minden csoda csak látomás,
Minden furcsa mindig, ami más.
Minden új nap új ajándék,
Mer` az egész csak játék.
-
Lehetne szerelem... száz is, ezer is. Bármennyi. Lángoló, szép, kellemes, magával ragadó. Lehetne fájó, felkavaró, szenvedélyes vagy csendes. Lehetne bármilyen, lehetne bármennyi. Lehetne szerelem. De már nem lehet. Már nincs szerelem, nincs lángolás. Már te vagy. Csak te. A mindennél több, a mindennél szebb. A rendkívüli, az egyetlen, a felkavaró. A fájdalmas, a csodálatos, a kívánatos. A mélység és a magasság, a vihar és a csend, a pillanatnyi és az örök. A minden.
Csitáry-Hock Tamás
-
Sóvárgás és elfojtott vágyódás... olyan, mint árral szemben úszni a folyón, vagy nem rendezni a számlát, amit az élet benyújt. Kész pokol, bíborban izzó a heve. Bádogtálból készült jövő ígérete. Szenvedély, mely elmennem nem enged, boldogság, mely csapdába ejtett, sőt, talán egy nagy hiba, balga és ostoba.
-
Mint engem csalt, csalják meg úgy,
Mint elhagyott, hagyják el úgy,
Undor és vágy rágjon szívén,
Szenvedje át mind, amit én.
Tóth Kálmán