Sóvárgás és elfojtott vágyódás... olyan, mint árral szemben úszni a folyón, vagy nem rendezni a számlát, amit az élet benyújt. Kész pokol, bíborban izzó a heve. Bádogtálból készült jövő ígérete. Szenvedély, mely elmennem nem enged, boldogság, mely csapdába ejtett, sőt, talán egy nagy hiba, balga és ostoba.

Kapcsolódó idézetek

1. Merengve várok, mindhiába... Ölelni készen, csókra vágyva, Szomjas szívvel itt kell epednem... Nem jön; nem jön az én szerelmem, Hogy szép fejét ölembe hajtsa, Míg csókra vágy és szomjaz ajka, Hogy üdvünktől a bûvös éjjel Megreszkessen szerelmi kéjjel S az erdő fojtó illatárja, Míg lágy szellőkön messze szállna, Mint egy csapongó, égi mámor Susogna üdvről, boldogságról Leroskadva egy rózsakerten... Ady Endre
2. Szenvedély. Egy hatalmas erő, ami akkor is emlékünkben él, mikor már régen elhamvadt. Egy csábító vágy, ami váratlan szeretők karjaiba taszít minket. Egy mindent elsöprő érzelem, ami ledönti a falat, amit a szívünk védelmére emeltünk. Egy olthatatlan szerelem, ami újra és újra fellángol, hiába is próbáltuk hamu alatt tartani. Igen. Minden érzések közül a szenvedély az, ami értelmet ad annak, hogy élünk, és mentséget arra, hogy elkövetünk mindenféle bûnt.
3. Sóvárgás, forró vágy tölti el a szívet, de ha végre elnyertük azt, amiért ezernyi gonddal-bajjal küzdöttünk meg, ez a vágy hamarosan halálos-hideg közönnyé dermed, s mint ócska játékszert hajítjuk el megszerzett javainkat. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann
4. Mi kormányozza a szívet? A szerelem? Mi sem bizonytalanabb. Azt lehet tudni, milyen szenvedni a szerelemtől, de azt nem, mi a szerelem. Most megfosztottság, megbánás, üres kéz. Szárnyaszegett lettem; a szorongás maradt nekem. Pokol, ahol minden a mennyre emlékeztet. Mégis pokol. Ami ürességet támaszt bennem, azt életnek hívom és szerelemnek. Kezdet, erőszak, szakítás, világa hunyt, megszakadt szív, sós ízû könny, sós ízû szerelem. Albert Camus
5. A sóvárgással nehéz együtt élni. Az ugyanis nem kér engedélyt. Nem nézi az időt és a helyet. Mert végtelen és követelőző, mohó és önző. Hol elhomályosítja a gondolatokat, hol túlságosan is élessé, fényessé teszi őket. A sóvárgás elvárja, hogy feltétel nélkül megadjuk magunkat. Salla Simukka
6. Mámor, reménység, vágy, tavasz, Szerelem, álom, ez meg az, Név, pénz, siker, hit, csókja nőnek, Zsákmánya mind a gonosztevőnek. Az élet is: hó, hamar olvad, Ami ma minden, semmi holnap. Jules Jouy
7. A szerelem önző, nem igaz? Olyasmire ösztönözhet tisztességes, becsületes férfiakat, amihez nincsen joguk. Selyemburokba zár a realitások elől, akár az időt magát is megszünteti, félresöpör minden észérvet. Felbujt, hogy szembeszállj az elkerülhetetlennel. Arra hajt, hogy egy másik ember teste és lelke után sóvárogj. Elbizakodottá tesz, mintha bizony megérdemelnéd ennek az embernek a szívét; arra buzdít, hogy helyet keress benne magadnak. Alexandra Bracken
8. A szeretet, ami számít, a törődés... mindig sóvárgunk, és sosem kapjuk meg, amit akarunk. Lehet, hogy csak ennyit viszünk magunkkal, amikor kilépünk az életből és belépünk a halálba. Sovány vigasz, de még ez is jobb a semminél. Stephen King
9. Valami hajszol engem. Mintha mindig elszalasztanék valamit. Utánakapok, megszerzem, és akkor kiderül, hogy nem volt semmi. És én megint másvalami után kapkodok. Előre tudom, hogy ugyanúgy végződik majd az is, mint a másik, de nem bírom kihagyni. Hajszol, üldöz, aztán egy ideig elfoglal, de megint csak elhagy, és marad az üresség; olyan ez, mint az éhség, mindig újra elfog. Erich Maria Remarque
10. A szerelem sokkal bonyolultabb, vágyból, káprázatból, pózból, menekülésből, önzésből, érzéki vonzalomból és lelki sóvárgásból szőtt állapot, bálványimádáshoz hasonló pogány szenvedély, melyben az ember megváltását a másiktól várja, s ha ez nem teljesül, öngyilkosságba is sodorhatja. Müller Péter