Ugrás a tartalomra
Mulandó minden, buborék és pára,
Ne adj, ne hajts a szerencse szavára.
Jólét, öröm: árnyék a tenger habján,
Ujjong a kapzsi téves hitet vallván.
Kapcsolódó idézetek
-
Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt;
Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik.
Boldogság, álom, ábránd, széttépett falevél,
Mit majd gyorsan sodorva elhajt a kósza szél,
Szerencse, hit, dicsőség, múló, csalóka fény,
Szétpattanó habocska a csendes tó szinén.
-
Mámor, reménység, vágy, tavasz,
Szerelem, álom, ez meg az,
Név, pénz, siker, hit, csókja nőnek,
Zsákmánya mind a gonosztevőnek.
Az élet is: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.
Jules Jouy
-
Mindeneknek vagyon öröm
Számokra elkészítve,
De keseríti azt üröm
Búbánattal vegyítve.
Hah! nincs semmi állandóság,
Nincs, ami megmaradjon,
Minden csupa mulandóság
Elmém bármit forraljon.
Dukai Takách Judit
-
Évre év jön, évre év megy,
minden új és minden ódon.
Mi rossz és jó, meg ne tévedj,
vésd eszedbe minden módon.
Bízni balga, félni dőre:
nincs hullám, mely el nem illan.
Bármi csábit, hajt előre,
légy közömbös holtodiglan.
Mihai Eminescu
-
Évre év jön, évre év megy,
minden új és minden ódon.
Mi rossz és jó, meg ne tévedj,
vésd eszedbe minden módon.
Bízni balga, félni dőre:
nincs hullám, mely el nem illan.
Bármi csábit, hajt előre,
légy közömbös holtodiglan.
Mihai Eminescu
-
Évre év jön, évre év megy,
minden új és minden ódon.
Mi rossz és jó, meg ne tévedj,
vésd eszedbe minden módon.
Bízni balga, félni dőre:
nincs hullám, mely el nem illan.
Bármi csábit, hajt előre,
légy közömbös holtodiglan.
Mihai Eminescu
-
Légy bölcs, élvezd a mámort.
A remény ritkán igazmondó barát.
Beszéd az idő léha tékozlása.
Ma élj! Ki tudja, eljön-e a holnap?
Quintus Horatius Flaccus
-
Minden a földön, minden a föld fölött
folytonfolyású, mint hegyi záporár,
hullámtörés, lavina, láva
s tûz, örökös lobogó. - Te is vesd
el restségednek ónsulyu köntösét,
elégeld már meg a megelégedést,
légy könnyû, mint a hab s a felhő,
mint a madár, a halál, a szél az.
Babits Mihály
-
Mondd azt, hogy úgy vársz, mint hajnalt az ég,
S álmomban szöktetsz át sok rossz mesén,
Biztass, hogy tiszta a szándék, a cél,
S mostoha ágyban nem ébreszt a fény.
-
Ne mondd, hogy nincs igazság, és nem is lesz itt már soha,
Törvényes rend a sorsunk, s nem mostoha.
Ne mondd, hogy nincs jövő és nincs több remény,
S nem vigasztal sem ének, sem költemény.
(...)
Ne mondd, hogy szembenézni mindenki fél,
Hidd el, hogy megfordulhat egyszer még a szél.
Koncz Zsuzsa