Már nem tudjuk, mit veszítettünk, Nem gyilkol új vesztések gondja, Dermedett álom minden tettünk S minden álmunk egy dermedett tett: S vagyunk ördögnél esettebbek.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden este behunyjuk a szemünket, és elalszunk. Az emberek alig várják, hogy álomra hajtsák a fejüket. A halál sem több ennél. Semmivel sem rosszabb, csak a hiedelmeink sugallják, hogy másról is szól.
2. Imádkozunk, megoldásért esedezünk, akármilyenért, csak enyhítse a fájdalmunkat. Amikor azonban tudatára ébredünk, hogy semmi sem változhat, úgy érezzük, legyûrtek és megfosztottak minket minden reménységünktől, s hagyjuk, menjen minden a maga útján. Csak így válhat a fájdalom életünk részévé.
3. Köröttünk durvul a világ, annyi sérelem ér, Sötét játszmákba kényszerülsz, az ígéret mit sem ér. Elveszett órák, energiák, mikor úgysincs sok időd, S ha valóra válnak az álmaid, már örülni sincs erőd.
4. Nem is sejtjük, mi mindenre vagyunk képesek. Létezünk és elmúlunk, s nem tudjuk meg, mi minden lehettünk és mi mindent tehettünk volna. Ivo Andric
5. Néha úgy tûnik, hogy álmaink darabokra hullanak kezünk között. Attól tartunk, talán hibáztunk. S mindaz, mit megpróbáltunk oly gyötrelmesen küzdve, mintha örökre kicsúszna kezünk közül.
6. Álmodozunk, és szédülünk. Úgy érünk földet, hogy igazán el sem hisszük, hogy valaha lebegtünk. A fogadalmakat szétrágja a rozsda. Mégis újra kezdjük. Szívdobbanást érlelünk, kérés nélkül osztogatjuk. Elesünk. Egyedül legvégül mindig elesünk. Átlényegülünk. És valami ismeretlen oknál fogva, hiszünk. Nem bevallottan, de hiszünk. Albert Tímea
7. Halottja van mindannyiunknak, Hisz percről-percre temetünk, Vesztett remény mindenik percünk És gyászmenet az életünk. Sírhantolunk, gyászolunk mindig, Temetkező szolgák vagyunk! - Dobjuk el a tettető álcát: Ma gyásznap van, ma sírhatunk! Ady Endre
8. Annyiszor állunk meg, mi emberek, kétségekkel telve az élet útjain, s nem tudjuk eldönteni, hogy vajon amit tettünk vagy elszenvedtünk, valóban megtörtént-e, vagy (...) álom volt az egész. Ioan Slavici
9. El tudsz képzelni siralmasabb perceket, mint amikor besötétedik idegen helyen? Csak megyünk, megyünk előre (...) mintha álmodnánk. Belenézünk arcokba, melyeket még soha nem láttunk, és nem is látjuk őket többé soha. (...) Szívünk összeszorul, lábunk már botladozik, a lélek fél. Csak megyünk, mintha menekülnénk. Guy de Maupassant
10. Mindennel, amit elvesztünk, valamit nyerünk, és mindennel, amit megszerzünk, valamit elveszítünk. Ralph Waldo Emerson