Ugrás a tartalomra
Megvesztegettem magamat, és szabadon eresztettem az érzelmeimet. Elárulhatom: nagyon jó. Persze, nem hiheted el, nem erről szól a világunk.
Kapcsolódó idézetek
-
Megrészegültem a belső szabadságtól,
Átitatódtam a megvilágosodástól.
Olyan nagyon tudok örülni az életnek,
Teljesen el tudom feledni, hogy nem szerettek.
Mert lehet más is, aki engem szeret,
Tudatomra ébredtem, a szívem nevet.
Megkaphatom az igaz, tiszta érzést mástól,
Nem kell sírnom, félnem a magánytól.
-
Nagyot dobbant a szívem, de nem akartam hinni neki. Már úgy éreztem, hogy megszabadultam mindentől, visszatérhetek a világba, és újra részt vehetek benne. Túl vagyok a nehezén - bár még hiányzik.
Paulo Coelho
-
Nagyon büszke vagyok a generációmra. Én sok szempontból nem vagyok jó példa a generációm tapasztalataira, mert kiszabadultam (...) a körülmények közül, melyekkel magunkra hagyott, és kiszabadultam a feltételek alól, melyeket ránk kényszerített az az idősebb generáció, amely oly sokféleképpen teljesen rosszul kezelte a dolgokat.
Hozier
-
Nem vagyok boldogtalan, és szánalmat sem akarok kelteni senkiben. Vagyok, amilyen vagyok, s ennyivel meg is elégszem. Nagy vigasz, hogy van, akinek még nálam is rosszabb a sora. Lehetséges, hogy van Isten, de az adott történelmi pillanatban, s mindazok után, ami megtörtént velünk, ugyan mi jelentősége van ennek? A világ talán jobbá lett annál, amilyen? Igen, talán, de mivégre annyi kérdés? Sikerült megmaradnom, s noha a látszat csal, része vagyok az emberi nemnek.
Mario Vargas Llosa
-
Azelőtt nem tudtam így örülni a világnak. Más dolgom volt, másra figyeltem. Egy emberre figyeltem, nem értem reá a világgal törődni. Aztán elvesztettem az embert, és kaptam helyette egy világot.
Márai Sándor
-
Kevés olyan jó dolog van, mint az az emelkedett és felszabadító érzés, hogy van egy ötleted, amely talán beválik. Egy számítás, amely végül helytállónak bizonyul. Egy megérzés, hogy miképp is mûködhet az, amit korábban nem értettünk. A boldogságnak egy alig tudatosuló, könnyed, mégis mindent átható érzése ez, olyan, mintha az ember hirtelen jól érezné magát a világban.
Carlo Rovelli
-
Valami fény sugárzott belőle. És egyszerre mindennek a színe megváltozott. A világ kitágult. Reggel örültem, hogy új napra ébredek. És nem volt határa semminek. Az emberek a világon, jó és szép volt valamennyi. És nem féltem többé semmitől.
John Steinbeck
-
Ez pompás érzés volt, mert felfogtam, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb lehetek, ha elengedem a negatív gondolatokat, és csak a jóra koncentrálok, meglátom a szépet a számomra nehezen viselhető dolgokban is, és odafigyelek magamon kívül másokra, hiszen az a fontos, hogy azok, akiket szeretek, boldogok legyenek, ettől pedig én magam is boldoggá válok.
Leiner Laura
-
Elhittem, hogy ha eleget mondogatom magamnak, hogy nincs semmi bajom, és a kellemetlenségek csak a fejemben léteznek, akkor végül jól leszek. Tévedtem.
-
Belesajdult a szívem, és végre nem a rossz fájást éreztem, hanem a jót, a felszabadítót, a szerelem hirtelen kristályosodását, azt a szent pillanatot, ami néha, egy pillantásra, egy érintésre lecsap, hogy igen, szeretem ezt az embert, ezt tudtam, de hogy ennyire nagyon szeressem... maga a boldogság. A tiszta szerelem, ami elûzi a rettegést, a kételyt, a borzalmakat. Meleg, tavaszi szellőként cirógatta végig a testem, az élet szikráját csiholta fel bennem.
Laurell Kaye Hamilton