Megvilágosodás előtt vágj fát és hordj vizet. Megvilágosodás után vágj fát és hordj vizet.

Kapcsolódó idézetek

1. Ablakom előtt visszanyesem a fákat: virradjon korán. Maszaoka Siki
2. Mind azt hiszik, hogy a sötétség csak úgy az égből pottyan le. Hát nem. A sötétség a fák alól kúszik elő, először azokat tölti meg, és csak utána terjed szét a nyílt terepen. Laurell Kaye Hamilton
3. Ügyeljen mindig a környezetére! A fa sem él meg a sivatagban, víz kell neki, a víz az élet! Ügyeljen mindig arra, hogy magafajtákkal érintkezzen, és ne a kisszerû emberekkel, az alacsony szellemekkel, mert azok csak megnyomorítják!
4. A mérgelődés legyen olyan, mint a vihar, ne pedig, mint a tartós eső: tisztítsa meg a levegőt, és ne tegye tönkre a vetést.
5. Kövesd a napfelkeltét, és kezdj el kapcsolódni csodálatos napunkhoz. És amikor befelhősödik, legyél hálás az ég vizéért, a villámok tûzenergiájáért, és azért, ahogyan ezek az elemek a testedben élnek.
6. Most gyûjtsd a fényt. Magas hegyekre menj, ahol kékebb és ragyogóbb a menny. Áprily Lajos
7. Tépd el az időt, törd el a múltat, Gondold azt, hogy mától fogva élsz! Könnyfényû hûs patak lemossa arcodat, És ha onnan majd visszatérsz, Egy új útra megtisztulva lépsz.
8. Erdőt kivágni tilos, ha helyébe új fákat nem ültetnek, hiszen még ilyen gondoskodás mellett is egy emberöltőbe kerül, míg az irtás helyén újból erdő árnyéka fogad.
9. Ha köd ereszkedik le, ha dér szitál reád, ha ágyútûzben állsz, vagy végigver a vihar, te tárd ki a két karod, ölelésre tárd, mert hátha egyszer kisüt még a nap, valahonnan tán nyúl egy kéz feléd, hogy hidat verjen a parttalan folyón, mely elválasztja az embertől az embert.
10. Minden órádnak leszakaszd virágát, A jövendőnek sivatag homályit Bízd az Istenség vezető kezére, S élj az idővel! Berzsenyi Dániel