Megvívjuk idelent a nevetséges csatáinkat, és valójában csak porszem vagyunk az univerzum cipőjén. Ha az ember egyszerûen felnéz, és felfogja a valódi helyét a dolgok között, az életben adódó problémák annyira aprónak és jelentéktelennek tûnnek.

Kapcsolódó idézetek

1. Ahhoz, hogy perspektívába helyezzük a dolgokat, és távolságot teremtsünk, semmi sem jobb, mint ha eszünkbe idézzük, hol a helyünk az univerzumban: icipici porszemek vagyunk. Vagyis nem mi vagyunk az univerzum középpontja, ellenben szorosan kapcsolódunk mindenhez és mindenkihez. Raphaëlle Giordano
2. Az emberek az univerzumtól várják az értelmet, de az univerzum rideg és érdektelen, és esze ágában sincs értelmet szolgáltatni számunkra; valójában semminek sincs értelme, vagy legalábbis semminek sincs több értelme, mint bármi másnak. Tehát a semmi kis porszemei vagyunk egy ûrben lebegő kavicson, és olyan dolog után kutatunk, amit sosem fogunk megtalálni, vagyis az emberi lét alapjaiban abszurdnak tekinthető. Michael Schur
3. Az ember láthatatlan kicsi porszem a nagy világban, az ember élete alig mérhető parányi egység az idők végtelenségében, és mégis ez a pici porszem, ez a parányi idő mi vagyunk, életünk sok ezernyi változatával, küzdelmével, gondolatával, örömével és bánatával. Jász Géza
4. Csak apró porszemek vagyunk a történelem arcán, pillanatnyi szándékaink a végtelenbe nyúlnak vissza és előre. Ezek a gondolatok egyszerre riasztottak és vigasztaltak. Nem kellemes dolog felismerni a saját jelentéktelenségünket, de bizonyos értelemben felszabadító. Úgy viselkedhetsz, ahogy akarsz, úgy élhetsz, ahogy választod.
5. Az élet valójában csata. A gonosz arcátlan és erős. A szépség varázslatos, de ritka. A jóság hajlamos arra, hogy gyenge legyen. Az ostobaság gyakran pökhendi és kihívó. Magas helyeken gyakran hülyék ülnek, az értelmesek pedig lent, és az emberiség többsége boldogtalan. De ez a világ - bár olyan, amilyen - nem valami rossz illúzió, nem fantázia szüleménye, nem rémálom. Újból és újból és örökre ráébredünk erre. Nem felejthetjük el, nem tagadhatjuk le, nem szabadulhatunk meg tőle. Henry James
6. Miért kell visszatolnunk a bevásárlókocsit a gyûjtőszigetre? Mert ezzel segítünk másoknak, márpedig kizárólag más embereken keresztül lehetünk mi is emberek. Mindennapi életünkben, amikor annyi probléma, bosszúság és kérdés kavarog bennünk, könnyû (és csábító) megoldás, ha az ember beletemetkezik saját elméjébe, és csak olyan dolgokat tesz, amivel megkönnyíti saját életét, és enyhíti az általa megtapasztalt fájdalmat. De lássuk be, ez nincs rendben. Nem egyedül élünk ezen a bolygón. Csak egy porszem vagyunk a nagy egészben. Michael Schur
7. Fogadd el, hogy vannak a világon megmagyarázhatatlan dolgok, és egyszeriben megérted az életet! Ez a mi létünk iróniája, s egyben a szépsége is.
8. Az élet könnyebb, mint gondolnánk: csak annyi kell, hogy elfogadjuk a lehetetlent, meglegyünk anélkül, ami nélkül nem lehet meglenni, és elviseljük az elviselhetetlent.
9. Olyan kicsik és kicsinyesek vagyunk idelenn! A világ csodái pedig mérhetetlenek. Jó néha eltûnődni ezen.
10. Szerencsésnek tekinthetjük magunkat, hogy itt és most élünk. Nem az ötleteink hiánya miatt akadtunk el, hanem azért, mert nem valósítjuk meg őket. Egy olyan korban, amikor többre vagyunk képesek, mint korábban bármikor, azzal traktáljuk egymást, hogy mit nem lehet megcsinálni. Ez nevetséges. Talán kevesebbet kellene búslakodnunk, inkább nevessünk egy jót, emeljük fel a hátsónkat, veregessük meg egymás vállát, aztán lássunk neki, és élvezzük. Hiszen a problémákat úgy is megoldhatjuk, hogy közben remekül szórakozunk. Frank Schätzing