Ahhoz, hogy perspektívába helyezzük a dolgokat, és távolságot teremtsünk, semmi sem jobb, mint ha eszünkbe idézzük, hol a helyünk az univerzumban: icipici porszemek vagyunk. Vagyis nem mi vagyunk az univerzum középpontja, ellenben szorosan kapcsolódunk mindenhez és mindenkihez.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem félek a haláltól. Mi a jelentősége a világmindenség mértékével mérve, hogy létezem-e vagy sem? Mindannyian csak apró porszemek vagyunk, még ha fontosnak és különlegesnek érezzük is magunkat.
2. Semmik vagyunk ebben a végtelenségben, annak ellenére, hogy azt hisszük, mindenek vagyunk. Az ember nem a világmindenség középpontja, hanem mindössze egy csöppnyi csillagpor. Claude Allegre
3. Megvívjuk idelent a nevetséges csatáinkat, és valójában csak porszem vagyunk az univerzum cipőjén. Ha az ember egyszerûen felnéz, és felfogja a valódi helyét a dolgok között, az életben adódó problémák annyira aprónak és jelentéktelennek tûnnek. J. D. Barker
4. Elveszettnek érezzük magunkat ebben a végtelen univerzumban, és próbáljuk tompítani szorongásunkat azzal a hittel és meggyőződéssel, hogy nem elhanyagolható és nélkülözhető semmiségek vagyunk a világmindenség peremén, hanem épp ellenkezőleg: a világmindenség körülöttünk forog. S ha körülöttünk forog, akkor ez az univerzum a mi univerzumunk, emberi, s nem idegen világ. Hankiss Elemér
5. Nem azért becsüljük túl a személyünkre irányuló figyelmet, mert annyira egocentrikusak és narcisztikusak vagyunk. A valódi ok az, hogy saját magunk számára mi vagyunk az univerzumunk közepe, ezért a világot a saját szemszögünkből szemléljük. Ez vezet el ahhoz, hogy azt hisszük, mások is a mi szempontunkból néznek a világra. Ez különösképpen azokban a helyzetekben igaz, amikor zavarban vagyunk, rossz napunk van, valami ostobaságot mondtunk. Ilyen esetekben a legtöbbünk hajlamos túlbecsülni a ránk figyelő emberek arányát. Amy Cuddy
6. Mi, akik az Univerzum gyermekei vagyunk - a csillagok életre kelt pora -, el tudunk töprengeni ugyanennek az Univerzumnak a természetéről, olyannyira, hogy olykor az azt mûködtető törvényekbe is bepillanthatunk. Rejtély, miként kapcsolódunk ilyen kozmikus dimenziókba. Ez a kapcsolat azonban vitán felül létezik. Mit jelent mindez? Mi az Ember, ha ekkora kegy részesei vagyunk? Nem hiszem, hogy létünk a Világegyetemben a vaksors szeszélye, a történelem véletlene, semmi kis zörej lenne a nagy kozmikus drámában. Ehhez túlontúl is belekeveredtünk a dolgokba. Meglehet, maga a Homo sapiens faj fizikai léte valóban mit sem számít kozmikus méretekben, az azonban, hogy a Világegyetem egy bolygóján tudatos szervezetek élnek, feltétlenül meghatározó jelentőségû tény. A tudatos lények révén a Világegyetem öntudatra tett szert. Ez pedig csöppet sem elha­nyagolható körülmény, nem céltalan, értelmetlen erők jelentéktelen mellékterméke. Nekünk valóban itt a helyünk. Paul Davies
7. Szükséged van arra, hogy kívülről szemléld a világot. Hogy lásd, mennyire pici valójában minden, és te döntöd el, melyik porszemmel foglalkozol, és melyikkel nem. Oravecz Nóra
8. Én a fejemben élek, nem a világban. De kérdem én: nem mind a fejünkben élünk? Hol máshol létezhetnénk? Az agyunk az univerzum. Kate DiCamillo
9. Az ember láthatatlan kicsi porszem a nagy világban, az ember élete alig mérhető parányi egység az idők végtelenségében, és mégis ez a pici porszem, ez a parányi idő mi vagyunk, életünk sok ezernyi változatával, küzdelmével, gondolatával, örömével és bánatával. Jász Géza
10. Most mindannyian megtapasztalunk valami olyasmit, amivel a nyugat-európai társadalmak tagjai évtizedek óta nem szembesültek: hogy törékenyek vagyunk, törékeny a mindennapi életünk fizikai és anyagi biztonsága. Tényleg csak aprócska porszemek vagyunk a világegyetemben. Kiss Tibor Noé