Mennél több feszültséget, megkötöttséget és leigázottságot teremt a lelkekben korunk pillanatnyi érdeke, annál sürgetőbbé válik az igény, hogy a megkötött lelket fölszabadítsa, és a politikailag megosztott világot az igazság és szépség zászlaja alatt újraegyesítse egy általános érdek, amely a tisztán emberi, a kor minden befolyásától mentes valósághoz fûződik.

Kapcsolódó idézetek

1. Mert (...) érdekeink kibogozhatatlanul összefonódnak, kénytelenek vagyunk elfogadni az erkölcsöt, mint nélkülözhetetlen kapcsolódási pontot az egyik ember és a másik ember boldogságra törekvése között. Tendzin Gjaco
2. Az ember ott érzi a lelke mélyén a világunknál jobb világ eszméjét. De a jobb világ nem a miénktől eltérő világ, a jobb világ egységes világ. A láz, mely a szétforgácsolt világ fölébe emeli szívünket, az egység vágyából fakad. Nem hitvány menekülés; konok igény bejelentése. Akár vallás, akár bûnözés, minden emberi erőfeszítés ennek az esztelen vágynak engedelmeskedik véső soron, formát igyekszik adni a formátlan életnek. Albert Camus
3. A biztonság érdeke (...) a legéletbevágóbb az összes érdek közül. A többi evilági javakat tekintve (...) egyikről-másikról könnyû szívvel le lehet mondani vagy helyettesíteni lehet őket mással; biztonság nélkül azonban feltehetőleg egyetlen ember sem tud létezni, ezen múlik a világ gonoszságaitól való védettségünk. (...) Csak a pillanat öröme érhetne számunkra valamit, ha a következő pillanatban bárki, aki akkor épp erősebb nálunk, megfoszthatna tőle bennünket. John Stuart Mill
4. A megkötöttség minden formája a lélek tulajdonképpeni erejét köti meg, s (...) az ember igazi értéke csak akkor kerül előtérbe, amikor megszabadul az elfogódottságtól. Stefan Zweig
5. Minél idegőrlőbbek a hétköznapjaink, minél inkább úgy érezzük, kihasználnak bennünket, lelkünk annál erősebben törekszik a kiegyenlítődésre, a nyugalmi állapotra. Kontra Ferenc
6. Elkülönült énünk és kicsiny akaratunk szempontjából elfogadott dolog, ha saját vágyaink és érdekeink szerint cselekszünk, de ha megadjuk elkülönült énünket és kicsiny akaratunkat egy magasabb rendû akaratnak, ha hagyjuk, hogy az irányítsa életünket, ha cselekedeteinket az emberiség magasabb javának szenteljük, ihletett ragyogás támad létünk középpontjában. Dan Millman
7. Az igazság gyönyörûsége teljességgel addiktív; az ember szenvedéllyel, és majdhogynem kétségbeesve törekszik arra, hogy ismét átélje a következetes gondolkodás tökélyét és azt az érzést, amikor a gondolatai teljes összhangban állnak a megfigyeléseivel. Az igazság még akkor is ébren tart minket, amikor teljesen kifáradtunk; akkor is szenvedéllyel tölt el, amikor csendben, mozdulatlanul kell maradunk; a puszta arcokat ködbe borítja, az igazi elméket pedig felnyitja; leradírozza a világról mindazt, ami kicsinyes és sekélyes, és feltárja a valódi mélység összes dicsőségét és rettenetét. Stefan Molyneux
8. Mikor a világ lázban ég, nagy izgalmak és nagy szenzációk korában, rávezetődik az emberlény az egyetlen igazságra: az élet az, aminek tartod; célja önmagad, boldogsága az, hogy önmagaddal megelégedve megbékülj mindennel. Ady Endre
9. Ma, amikor az élet szédítő rohanásában minden eszközt, a földi lét harcaiban minden fegyvert megengedettnek tartanak az emberek, csak célhoz juthassanak; ma, amikor a hízelgést szeretetnek, a kíméletlenséget igazságnak, a nyerseséget őszinteségnek nevezi a közfelfogás; amikor némelyek nagysága mások gyarlóságán épül fel; ma, amikor a szigorú erkölcsi felfogást elnyeli a társadalmi alkalmazkodás és az emberek megelégszenek olyan tisztességgel, ami csak látszat, ami az evangéliumi erkölcs ítéletében számba sem jő, s a becsület csak társadalmi dísz az emberen; ma, amikor csak az emberekre néz, csak az emberek ítéletére tekint az ember: valóban és méltán kimagaslik, aki élete értékét lelke öntudatával méri, aki amaz erkölcsi értelemben absolut kincset: a jó hírnevet aranynál, ezüstnél többre tartja, a világ előtt való kedvességnél többre becsüli.
10. A világunk rendkívül sebezhető, törékeny, és amikor ilyen állapotba kerül, akkor sokan különféle anyagi és politikai érdekek mentén még súlyosabbá teszik a helyzetet. Kemenesi Gábor