Mennyire kopottak, szürkék egykori gondolataim. Pedig ragyogónak tûntek valaha - remegtem tőlük, ha felhangzottak bennem. Mindegyik lángoló színt jelentett számomra, igazságot és életet. Így lesz-e vajon mindig? Igen. Mert a fejlődés végtelen, kimeríthetetlen csoda.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha teljes bizonyossággal tudnék mindent, életemet szüntelen szorongásban kellene leélnem; folyton attól rettegnék, hogy letérek a helyes útról. Mivel azonban mindig minden lehetséges, a csoda bármikor bekövetkezhet, mert csodák mindig lesznek, amíg ember él a földön. Robert Fulghum
2. Felejtsétek el azokat a belétek nevelt emberi korlátokat, hogy a szellemileg fejlett emberek örökké nyugodtak, örökké mosolyognak és örökké egyformák! Semmi sem állandó, minden változik! Minél harmonikusabb, korlátlanabb és szellemileg fejlettebb valaki, annál nagyobb változásokra képes, annál színesebb az egyénisége.
3. És mégis olyan sok minden van, ami csodálattal tölt el: a növények, az állatok, a felhők, a nappal és az éjszaka és az emberben rejlő örök lényeg. Minél bizonytalanabbá váltam önmagamban, annál erősebb rokonságot éreztem a dolgokkal. Igen, úgy érzem, mintha az az idegenség, amely oly sokáig elválasztott a világtól, átköltözött volna belső világomba, és váratlanul kinyilvánította volna, hogy magamnak vagyok ismeretlen. Carl Gustav Jung
4. Valami fény sugárzott belőle. És egyszerre mindennek a színe megváltozott. A világ kitágult. Reggel örültem, hogy új napra ébredek. És nem volt határa semminek. Az emberek a világon, jó és szép volt valamennyi. És nem féltem többé semmitől. John Steinbeck
5. Hiszek a csodákban, mert látom őket, minden áldott nap. Varázslatot a mosolyokban, megvalósult lehetetleneket, körbevesznek, boldoggá tesznek, erősebbé, hisz megadják a reményt, hogy bizony ami egyszer volt, amit már átéltem, bármikor visszajöhet. Oravecz Nóra
6. A múlt mindig szép. A jelen mindig sivár. A jövő mindig titokzatos. Benyák Zoltán
7. Ne félj az öregedéstől. A fejlődés végtelen. És az emberben lévő szellem örökké fiatal, és teremt, alkot és él, és örökké élni is akar. Müller Péter
8. Ilyenek a lélek kimeríthetetlen ábrándjai. Minden szerencsétlenség, még a legkritikusabb pillanatban is, átcsillantja sötétjén a remény csodálatos sugarait. Victor Hugo
9. A világunk csodálatos, gyönyörû, és szabad a különböző teremtményeivel, akik mind megérdemlik, hogy éljenek. A szivárvány színei soha nem fognak eltûnni akkor sem, ha van, aki ezzel nem ért egyet.
10. Hinned kell abban, hogy a legjobb még hátra van. Hogy hozzon ez a szeszélyes élet bármit, a csoda, amit neked szán, a tiéd lesz. Hinned kell abban, hogy ez a szürke világ is ezer színt tartogat, és te is látni fogod. Hinned kell abban, hogy az élet nem csak kudarcok sora, hanem egyszer végre felemel, és nem enged el magától. Hinned kell abban, hogy létezik igaz szeretet, olyan soha el nem múló. Hogy lesz egyetlen sziklád, egy mentsvár, aki nem kérdez, de átölel, ha fáj még az élet. Egyszerûen hinni kell, hinni, bárhogy fáj, mert másként elvesztünk. Mindannyian.