Ugrás a tartalomra
Mesterem, ez a különbség a mi utópiáink közt. Ön a kaszárnyát akarja kötelezővé tenni, én az iskolát. Ön, ha az emberre gondol, a katonáról ábrándozik; én polgártársról. Ön azt akarja, hogy az ember félelmes legyen, én azt kívánom, hogy gondolkozzék.
Kapcsolódó idézetek
-
A regény és az élet között az az egyik különbség, legalábbis ami a gyermeknevelést illeti, hogy az ember az előbbit veszedelmessé, kiszámíthatatlanná, hajszálon múló, szívfájdító és katasztrofális dolgokkal telivé szeretné tenni. Az utóbbit viszont? Az utóbbit a lehető legeseménytelenebbé.
Laurie Frankel
-
A felnőttek gyakran mondogatják, hogy tartozunk a fiataloknak azzal, hogy reményt adjunk nekik. De nekem nem kell a maguk reménye. Nem akarom, hogy reménykedjenek. Azt akarom, hogy pánikoljanak! Azt akarom, hogy úgy érezzenek, ahogy én érzem magam mindennap. Ezután pedig azt akarom, hogy cselekedjenek. Azt akarom, hogy úgy viselkedjenek, mintha személyes krízist élnének át. Azt akarom, hogy úgy cselekedjenek, mintha égne a házuk. Merthogy ég is.
Greta Thunberg
-
Ha van különbség a szabadság és a felelősségvállalás között, akkor én a szabadságot választom. Bár ez nem igazi különbség. (...) Nem arról van szó, hogy szabadok legyünk valamitől, hanem hogy szabadok legyünk valamihez.
-
- Nézzék! Közöttünk a különböző felfogás a különbség. Ha az én órámon két gyerek hangosan felröhög, én örülök, hogy jól érzik magukat. Maguk pedig azt gondolják, hogy fegyelmezetlenek. Ez a nagy különbség.
- Honnét tudom, hogy nem rajtam nevetnek?
- Kérem szépen, a paranoiát nem az iskolában kell gyógyítani, hanem az elmeosztályon.
Popper Péter
-
Kétféle irodalom létezik; az egyiket mi írjuk, a másik minket ír. Amelyik minket ír, veszélyes. Oda jutunk, ahová nem kívánkozunk. Azt nézzük, amit nem szeretnénk látni.
Jeanette Winterson
-
Egy gyermekből azt nevelni, amit a szülők szeretnének, egyéni tragédia. Egy országból azt formálni, amit a vezetői szeretnének, néptragédia.
-
Normális helyen, ha valaki politikus, iskolaigazgató, egyetemi tanár, az egy foglalkozás. Nálunk nem. Nálunk küldetés. Abban a pillanatban, ha valaki a saját státuszát karizmatikusan éli meg, akkor számára a másképpen gondolkozó már nem egy másik ember, aki másképp képzeli a dolgokat, hanem ellenség. Sőt, nemcsak ellenség, hanem gonosz. De nemcsak gonosz, hanem sátáni. Nemcsak sátán, hanem hazaáruló... és akkor érdemes a pusztulásra. Itt tartunk ma...
Popper Péter
-
Ami kötelező, az ellen tiltakozunk a szabadság nevében. De amiről azt hisszük, hogy mi választottuk, nagyobb rabságba dönt, mint amit hadifogoly és rabszolga valaha elviselt.
-
Ami a börtöneinkben folyik, az a köz ügye. A közösség olyan büntetéseket vár, amelyek vezeklést, de rehabilitációt is ígérnek. Az elvárás és a valóság azonban ebben az esetben nem esnek egybe. A börtönben azt tanítják, hogyan élje túl az ember a börtönt, és nem azt, hogyan viselkedjen az ember a polgári életben. Ez a tudás nem annyira épületes, sem számunkra, sem azon közösség számára, ahová visszatérünk.
Piper Kerman
-
Száz-kétszáz éven belül az emberek (...) kínos érzéssel gondolnak majd vissza arra, amit mi csinálunk most. Embereket küldünk börtönbe, majd elvárjuk, hogy ott tanuljanak, miközben tudjuk, hogy nincs rá anyagi fedezet. Akkor hogyan mutassák, hogy megváltoztak? (...) Embertelen az egész.
Shahed Yousaf