Mi a Semmi? Már a kérdésnek való első nekifutás valami szokatlant mutat. Ebben a kérdezésben eleve úgy tesszük fel a Semmit, mint valamit, ami így és így "van" - mint létezőt. Csakhogy pontosan a létező az, amitől a Semmi teljességgel különbözik. A Semmit érintő kérdezés - mi ez a Semmi, s hogyan van - a kikérdezettet az ellentétébe fordítja át. A kérdés megfosztja magát saját tárgyától.

Kapcsolódó idézetek

1. "Miért van egyáltalán létező, és miért nincs inkább semmi?" (...) Jelen van e kérdés a szív kitörő örömében, mikor átszellemülten ragyognak a dolgok, mintha először vennének körül, úgyhogy könnyebbnek tûnik azt gondolni, hogy nincsenek, mint megérteni, hogy vannak és úgy vannak, ahogyan vannak. Ez a kér­dés lepi meg az embert az unalomban, mikor egyaránt távol vagyunk a kétségbeeséstől és az örömtől, amikor azonban a létezők konok mindennapiságából oly sivár­ság árad, hogy azzal sem törődünk már, hogy egyálta­lán van-e létező vagy nincs, amiben azonban rendkívül különös formában ugyan, de újra csak az a kérdés csen­dül meg: "Miért van egyáltalán létező, és miért nincs inkább semmi?" Martin Heidegger
2. Maga a szerelem fogalmát belekényszeríti abba a képletbe, hogy "Minden vagy Semmi", és az én szememben ez a "minden vagy semmi" azt jelenti: "először Minden, aztán Semmi". És a semmi ott kezdődik, mikor a nő hazudni kezd. Guy de Maupassant
3. Háromféle kérdés van. Van a tudható; a nem tudható, de érdekes; és a nem tudható, de nem is érdekes - na, az a rossz kérdés. Ami nem tudható, de érdekes, az utánajárásra, gondolkodásra késztet, az jó.
4. Azt, ami van, úgy, ahogy van - tehát az igazat igaz módon kimondani felszínesnek látszik; azt, ami van, úgy, ahogy nincs - tehát az igazat nem igaz módra, fordítva kimondani mély értelmûnek látszik. Ludwig Feuerbach
5. Mi az ember a természetben? Semmi a végtelenhez képest, minden a semmihez képest. Valami a semmi és a minden közt, középen. Blaise Pascal
6. Mi vagyok tehát én? Gondolkodó dolog. Mit jelent ez? Nyilvánvalóan kételkedő, megértő, állító, tagadó, akaró, nem-akaró, de ugyanakkor elképzelő és érzékelő dolgot is. René Descartes
7. A dolgok vagy léteznek, vagy nem. Ha minden ilyen lenne, akkor lehetne, hogy egyszerre legyen minden, és akkor nem lenne keletkezés és pusztulás. Tehát minden valamiből ered, és mivel ez nem mehet a végtelenségig, fel kell tételezni egy első eredetet. Aquinói Szent Tamás
8. Az "igen valószínûtlen"-t hajlamos az ember úgy venni, mint "lényegében lehetetlen"-t, és ha egyszer idáig jutunk, akkor egyre halkabban fogjuk majd magunkban kimondani azt, hogy "lényegében", s végül már nem is tulajdonítunk neki jelentőséget. De a lehetetlen és a valószínûtlen mégsem ugyanaz. A lehetetlen dolgok sohasem történnek meg, valószínûtlen dolgok viszont nemegyszer. Jordan Ellenberg
9. Hasonlítsd össze a "miért félsz?" kérdést a "mitől félsz?" kérdéssel. (...) A miért-kérdések a határainkra mutatnak rá, a mi-kérdések segítenek felismerni a lehetőségeinket. A miért-kérdések negatív érzéseket keltenek, a mi-kérdések felébresztik a kíváncsiságunkat. Tasha Eurich
10. Egy dolog önmagában nem tartalmaz sem vágyat, sem ellenszenvet, mibennünk alakul a vágy és az ellenszenv, amit az adott dologra rávetítünk. A minősítés belőlünk fakad, és igazából csakis ránk érvényes, hiszen azt a dolgot, amit utálunk, másvalaki találhatja vonzónak, de akár közömbösnek is, hiszen maguk a dolgok mentesek ezektől a tulajdonságoktól. Nézőponttól függően lehetnek akár egyszerre is ilyenek és olyanok. Miközben semmilyenek. Laár András