Mi kivételek vagyunk! Te vagy a tavasz - te vagy Budapest, ahol forró estéken minden épkézláb ember a Duna-parton sétál, az ezüst holdfényben, a virágzó gesztenyefák illatárjában.

Kapcsolódó idézetek

1. Az évszakok változnak, akár csak a városok. Emberek jönnek és emberek mennek, de megnyugtató érzés tudni, hogy akiket szeretünk, mindig a szívünkben lesznek, vagy ha nagyon szerencsések vagyunk, csak pár órányi repülőútra.
2. Mégis azt mondom neked, sétálj a nap fényében, a felhők alatt, a holdas éjszakákon. Amit ott érzel, az ugyan nem mérhető, de boldoggá tesz.
3. Mindenütt ott vagy, ahol valaha tudtalak, láttalak, szerettelek: út, orom, erdő veled integet, falu és város, nappal és éjszaka folyton idéz, őszi hegy s tél hava, vizpart s vonatfütty, s mindenben ott remeg az első vágy s a tartó őrület huszonöt kigyúlt tavasza, nyara. Szabó Lőrinc
4. Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz, az ég derüs, nincs homlokán redő, utak mentén virágzik mind az ákác, a csermelynek arany taréja nő. Radnóti Miklós
5. Az ember mindig egyedül van, és soha sincs egyedül. Jönnek az emlékek. Egy hegedû búgása a félhomályból - valami kertben, egy dombtetőn Budapest fölött. A gesztenyefák mély illata. A szél. Álmok, amint az ember vállára telepednek, mint fiatal baglyok, szemük felcsillan a félhomályban. Egy alkonyat, mely végtelenül elnyúlik az éjszakában. Erich Maria Remarque
6. Az éjbe fut a vonatunk. Ebbe a sûrû, sötét éjszakába, ami jó ideje uralkodik nappal is a gyûlölet városában - neve is van: Budapest. Keresztury Tibor
7. Kedves Budapest! (...) Egy hónapja elhagytalak téged. Már rohantunk a reptérre, amikor az Erzsébet hídon még megnéztelek utoljára. Még nem tavaszodott, a fáid még nem takarták el az erős fényben a ráncaid. Végignéztem rajtad, és olyan voltál, mint egy öreg, megfáradt, ám egykor ünnepelt szépség.
8. Tavasz van, tavasz van, gyönyörû tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. József Attila
9. - Minden évszak teljesen más, mégis mindegyiknek megvan a maga csodája. - Akárcsak nekünk. James Norbury
10. Olyan vagy, mint tavaszt hozó fecske, rózsaszál, mely illatozik egyre, csobbanó víz, mely csitítja szomjam, nyári ózon, mely tüdőmbe lobban.