Mi van a télben, hogy az emberből költőt csinál?

Kapcsolódó idézetek

1. A költő szobájában hideg van, ha szíve nem melegítené, talán meg is fagyna benne. Az emberek szívességétől ugyan megfagyhatna. Jókai Mór
2. Az emberek öregkorukra nem elhülyülnek, csak költővé válnak. Finy Petra
3. Minden fehérré vált, tél-esti fekete-fehérré. A kőkerítés mellett gurulva eszembe jutott a költő, kit ősszel temettünk el, nem elég szegénynek a föld, most a hó is a mellére ül. Méhes Károly
4. A tél ölelésében tudja meg az ember, hogy lelke mélyén a nyár soha nem múlik el. Albert Camus
5. A tél ölelésében tudja meg az ember, hogy lelke mélyén a nyár soha nem múlik el. Albert Camus
6. Tél van. Havasak a háztetők, varjak keringve kárognak a házak felett, emberek csúszkálnak a jeges járdán, szürke a kép az ablak keretében. Hideg, rideg, barátságtalan. Tél van. És benne tavasz. Bennem tavasz. Szökkenő szarvassal, csivitelő madarakkal, zöldellő fákkal, napsütéssel... és egy nyíló virággal. A legszebb virággal, ami csak létezik a Földön. A legszebb érzéssel, ami csak létezik a Földön. Veled. Csitáry-Hock Tamás
7. Télen minden ellenáll a változásnak; csak az élet lobban ki könnyen. Szabó T. Anna
8. Öreged ír télen, e lét rideg erő.
9. A tél a csönd évszaka, mert a hideg elszigeteli az embereket. Hangtalanná teszi a világot. Fredrik Backman
10. Akarsz-e bújni, velem összebújni zord teleken? És lángra gyúlni fázós, fehér reggelben. A hóba írni édes titokból szőtt rejtjeleket, Hogy szóra bírni más ne tudja senki sem. Dés László