Miben mérjük manapság saját magunk értékét? Abban, hogy hány lájkot kap egy bejegyzés, hány ismerőst halmozunk fel, vagy hány retweetet zsebelünk be? Ismerjük egyáltalán a saját gondolatainkat, mielőtt közzétesszük őket az interneten, és hagyjuk, hogy mások eldöntsék, mennyit érnek?

Kapcsolódó idézetek

1. Nehéz egy ember életének értékét megbecsülni. Egyesek azt mondják, hogy a hátrahagyott szeretteinkben mérhető. Mások úgy hiszik, hogy a hitben. Megint mások szerint a szeretetben, és olyanok is vannak, akik azt tartják, hogy az életnek semmi értelme sincsen. Hogy én? Én úgy gondolom, hogy azok által méretünk meg, akik hozzánk mérik magukat.
2. Az ember értéke nem arányos a követők számával. Ha nem csinálok magamnak semmilyen profilt sehol, az is rendben van. Akkor is értékes vagyok. Nem az számít, hogy hányan tudtak rábökni egy vacak gombra, hogy kövessenek. Aztán meg nem is nézik, amit csinálok. Tudod, amikor próbálják a reakciókat kicsikarni. Lájk, ha szeretsz. Ikszeld, ha fontos vagyok. Kérdezz bármit, unatkozom. És ha nincs lájk, nincs iksz, nincs kérdés? Akkor nem vagyok fontos? Dehogynem. De már sokkal kevésbé hiszem. Vámos Robi
3. Rendkívüli értékeket tulajdonítok annak, amikor megengedhetem magamnak, hogy megértsek másokat. Ez a kinyilatkoztatásszerû megjegyzés bizonyára furcsának tetszik. Meg kell-e engednem magamnak? Úgy vélem, igen. A másoktól hallott megjegyzések zömét inkább értékeljük vagy megítéljük, mintsem megértjük. Amikor valaki egy érzelmet, hozzászólást vagy védekezést fejt ki, szinte azonnal úgy reagálunk, hogy igaz, butaság, képtelenség, érthetetlen, inkorrekt, kellemetlen. Nagyon ritkán engedhetjük meg magunknak, hogy precízen megértsük, mit is jelent a másik számára az a kijelentés. Carl Rogers
4. Gyakran egy másik ember véleményét többre becsüljük, mint a sajátunkat. Vagy ridegségnek tekintjük, ha más a véleményünk, mint neki. Pedig a vélemények csak ösztönzések, és nekünk önmagunkból kiindulva kell eldöntenünk, hogy helytállónak tartjuk-e őket vagy sem.
5. Az élet értékét nem a hosszúságával mérjük. Az a fontos, hogyan használjuk ki a ránk bízott életet. Te hogyan használod ki ma az életed? Shunmyo Masuno
6. Mit jelent manapság embernek lenni? Mit tekintünk valódi értéknek önmagunkkal kapcsolatban? Mi különböztet meg bennünket a gépektől és más létformáktól? Mi az, amit mások értékelnek bennünk, olyannyira, hogy még munkát is ajánlanak nekünk? Bármit is felelünk e kérdésekre egy adott pillanatban, egyértelmû, hogy a technológia térnyerésével folyamatosan módosulnak a válaszaink. Max Tegmark
7. Általában véve úgy véljük, hogy pontosan ismerjük a preferenciáinkat és a személyiségünket, igazából azonban egyáltalán nem ismerjük önmagunkat (és határozottan nem annyira jól, mint amennyire hisszük). Ugyanúgy megfigyeljük önmagunkat is, ahogyan megfigyeljük és megítéljük mások cselekedeteit - és ezekből a cselekedetekből következtetünk arra, hogy kik vagyunk és mit szeretünk. Dan Ariely
8. A legtöbb ember vagy leértékeli, vagy túlértékeli magát. Haszontalan csődtömegnek érezzük magunkat, vagy éppen ellenkezőleg, Isten kegyes ajándékának az emberiség számára. Mindkét véglet téves. Az igazság az, hogy érzéseinknek, gondolatainknak és magatartásunknak, amelyek személyiségünket alkotják, egyaránt vannak erős és gyenge pontjai. Gary Chapman
9. Az önbecsülésünk határozza meg, mit gondolunk magunkról, annak alapján vetjük meg a lábunkat a világban, és alakítjuk a kapcsolatainkat. Ha leértékeljük magunkat, nemtelen helyzetekbe keveredhetünk. Persze senkinek sem tökéletes az önértékelése, sőt, ez szituációnként változhat. De dolgozni lehet rajta. Időről időre fel kell tennünk magunknak a kérdést: ki vagyok én, mit akarok az élettől? Sokszor azért sodródunk bele valamibe, ami egyébként távol áll tőlünk, mert nem figyelünk befelé, a valós igényeinkre. Hagyjuk, hogy mások kívülről irányítsanak minket, ha tetszik, az orrunknál fogva vezessenek.
10. Azt hiszem, a szavaim és a gondolataim közül inkább a szavaimnak van igazuk. A gondolataim ugyanis kizárólag bennem léteznek. Csakis az enyémek. Ugyan mennyit érnek a gondolataim a társadalmi megítélés szerint? Értéktelenek. Mivel azonban én nem tudom társadalmi oldalról szemlélni a dolgokat, úgy érzem, mégis inkább a gondolataimnak van igazuk. Kanehara Hitomi