Miért ne lehetne úgy hogy kettőnkkel nekünk legyen a legjobb minden percünkkel fölkelteni a kíváncsiságot a másikban és magunkban két ember nem sok és nem is kevés csodához és csalódáshoz épp elegendő.

Kapcsolódó idézetek

1. Valóságos kincsei vagyunk egymásnak annálfogva, hogy kétnemûek vagyunk. - Nem győzzük csodálni, szeretni, vizsgálni egymást - s mindezt a csodát ama sokat megcsodált kis különbség hozza létre, amely ember és ember között van. - Ez a kicsiség minden örömünk, érdeklődésünk minden tárgya, ez teszi az életet figyelemreméltóvá. Füst Milán
2. Mindannyiunkban van valami, ami arra késztet bennünket, hogy nyissunk a másik felé, hogy párbeszédet folytassunk egymással, hogy feltárjuk az érzéseinket és legbelső érzelmeinket, abban a reményben, hogy lesz valaki, aki megért bennünket és válaszokat ad a kérdéseinkre. A legjobb módszer az, ha megmutatjuk magunkat, így reménykedhetünk valamiféle visszajelzésben. Angelina Jolie
3. Boldogsághoz két lény szükséges, ki egymást megértse azon mennyei pillanatokban, melyeket kedvesünk karjai között élvezünk, az egész világ hasztalan zúgolódik ellenünk: de nyugodt szerencséhez, s ez az, mit a házasságban keresünk, két szíven kívül, mely egymást érti, még vajmi sok kell! Eötvös József
4. Annyi bizonyos, ha mindkettőnkben megvan a vonzalom a másik iránt, hamarosan meglesz köztünk a megértés is. Nem vagyunk már kamaszok, hogy akadékoskodjunk, indulatoskodjunk, minden pillanatban valami félreértés áldozatává váljunk, felelőtlenül játszva önnön boldogságunkkal. Jane Austen
5. Mindketten tudjuk, honnan jövünk, és valahányszor boldognak látjuk a másikat, az... frissítőleg hat ránk. (...) Élvezzük a másik miatt, élvezzük magunk miatt, és a nagy öröm miatt. Anna Gavalda
6. Az egyik legfontosabb dolog, amit egy pár két tagja tesz egymásért, hogy kiegyensúlyozottan kínálnak dicséretet, kritikát, érdeklődést és kíváncsiságot a folyamatos párbeszéd során.
7. Nem gondolod, hogy a hasonlóságnál sokkalta fontosabb a kíváncsiság? Ha nem vagyunk egyformák, akkor megvan az a csodás lehetőségünk, hogy bevezethetjük a másikat a saját világunkba, hogy beavathatjuk mindabba, amit szeretünk, amiért lelkesedünk. Richard Bach
8. Nem figyelünk egymásra eléggé. Nem külön-külön kellene figyelni, hanem együtt és naprakészen, akármilyen fáradtak is vagyunk. Kíváncsinak kell lenni minden egyes új gondolatra, új vágyra, nem mondhatjuk azt, hogy jó, ezt most inkább kikerülöm, nem szeretnék vitát, inkább legyen béke. S egyszer csak arra ébredünk egy reggel, hogy valahol útközben elveszítettük a másikat, már tudjuk, mire gondol, merre jár, amikor nincs velünk. Míg, ha nem veszítjük el a kíváncsiságunkat, és tényleg végighallgatjuk, akármilyen fáradtak is vagyunk, hogy a másik mit gondol erről-arról, s kialakul az értelmes beszélgetés egymás között, a végén meg lehetne nyugodni, s tovább fogni a másik kezét, kiérdemelve az "örök" szerelmet és szeretetet. Bánsági Ildikó
9. Érdekes: képtelenség az egyedüllétre, képtelenség arra, hogy ne legyünk egyedül. Mindkettőbe belenyugszunk. Ez mindkettőnek használ. Albert Camus
10. Miért vagyunk annyira meggyőződve, hogy mindenkire vár valaki a világon, aki majd kiegészíti? Hogy minden ember csak egy fél, és keresi a párját? Mi van azokkal, akiknek nincs szükségük kiegészítésre? Valaki nem érezheti magát egyedül is jól? Fehér Boldizsár