Mikor az uccán átment a kedves, galambok ültek a verebekhez.

Kapcsolódó idézetek

1. A galambok egymás között épp annyit civakodnak, mint a sólymok. Delia Owens
2. Mihelyt behegedt a seb, elszállnak a legyek.
3. Galambok elé vetett kapros savanyú uborka az élet.
4. Mint a szerelmesek egymással, úgy mentem én át önmagammal a poklokon. Robert Musil
5. Ahol gyalulnak, ott repül a forgács. Mihail Solohov
6. Mellettem ül szelíden. Mellette ülök én, Õ homlokom simítja, Keblére dûlök én. Garay János
7. Hûvös lett és tüzet gyújtottak. A tûz mellé kiterítették a bundát, s elhevertek rajta. Az égbolt megtelt csillagokkal, s később feljött a Hold. Õ a leány ölébe hajtotta fejét, s a leány énekelt. (...) Reggel kergetőztek a harmatos fûben, mint az őzek. Aztán megferedtek a forrás vizében. Locsolták egymást és kacagtak, és az erdő csengett a kacagásuktól és a fák, a mókusok, a madarak, akik látták őket, csodálkoztak, és boldogan kérdezték egymástól: visszatért-e a világ kezdete? A boldog idő? Wass Albert
8. A bölcsességeken átfütyül a szél.
9. Szeress engem, édes, kedves galambom, Szerelmedért életem is odaadom; Boldog leszek, mint az égi angyalok, Hogy ha elhagysz, bánatomba meghalok.
10. Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.