Ugrás a tartalomra
Milyen gyorsan elszáll az álmodozások kora, az élet egyetlen boldog korszaka! Akiben megvan az az isteni adottság, hogy mihelyt magára marad, belévesszen ábrándjaiba, az sohase magányos, sohase szomorú, sohase mogorva vagy levert.
Kapcsolódó idézetek
-
Mutasd meg azt, ki nem kerget ábrándokat, s én mutatok egy boldog embert. Ám az ember igazán csak álmában szabad, így van ez rég, s örökre így marad.
-
Nem szabad mindenről megfeledkezve átadnunk magunkat az élet boldog szakaszainak. A pillanat nagyon is mulandó, különösen az, amikor legyőzhetetlennek érzi magát az ember.
Lucinda Riley
-
Ilyenek a lélek kimeríthetetlen ábrándjai. Minden szerencsétlenség, még a legkritikusabb pillanatban is, átcsillantja sötétjén a remény csodálatos sugarait.
Victor Hugo
-
Az álmodás... mindig kell... Ha boldogok vagyunk, azért, hogy boldogságunk még színesebb, szebb, gazdagabb legyen, s ha boldogtalanok: azért, hogy legalább addig, amíg álmodunk, ne gondoljunk a boldogtalanságra. (...) Az álom a szárny, amellyel átrepülünk a lét szakadékai felett.
Bozzay Margit
-
Mindenki magányos. (...) Nem szabad elfelejtenünk, hogy egyszerre csak egy napot élhetünk. Nem aggódhatsz a múlt vagy a jövő miatt. A boldogság a mostanban van.
Claudia Gray
-
Aki az adott pillanatnak örülni tud, csak az lehet boldog. Ne a jövő felé figyelj, a pillanatnak örülj, mert ha másképpen teszed, sohasem élsz igazán.
Dörnyei Kálmán
-
Az ábrándozás nincs életkorhoz kötve. Az álmok pedig nem öregszenek.
Lucy Maud Montgomery
-
Az életben, ha az ember független, az jó is, meg rossz is. (...) Egy olyan függetlenség, amelyben semmi rossz nincs, csak jó - ez csak az álomban lehetséges.
Csáth Géza
-
Jólesik az elsüllyedt, öreg utakat megjárni, a fiatalság ragyogó útjait, (...) és az álmokat, amelyek az örökkévalóságból jöttek, oda is szállnak vissza pihenni és boldognak lenni, mint a szeretetben megfürdött emberi lélek.
Fekete István
-
Az álmodik, akinek hiányzik valami az életéből. Aki nem álmodozik, az egy életre kelt álomban él!