Milyen különös (...), hogy mennyi hasonlóság van a helyek és az emberek között. Egyik pillanatban még sok ember vesz körül, a másikban már egyedül vagy. Az arcok, a hangok semmivé lesznek hirtelen.

Kapcsolódó idézetek

1. Meglepő, hogy milyen hamar felejt el az ember helyeket, helyzeteket. Elmúlnak. Az ember a jelenben él. Bor Ambrus
2. A furcsa az, hogy valaki, akiről azt hisszük, hogy bennünk lakik, egyik pillanatról a másikra válik tökéletes idegenné. Egy idegen pedig hirtelen belénk költözhet. Tisza Kata
3. Sajátos volt a némaság, a természetfölötti csönd, a szavak nélküli megértés, ami oly ritkán érinti meg az embereket: a fátyol föllebben, ismét leereszkedik, az ember nem emlékezik, mit látott, de tudja, hogy látott valamit, s hogy ettől fogva soha többé semmi nem lesz már úgy, mint annak előtte.
4. Nagyon különös, ahogy a dolgok egy csapásra a visszájára tudnak fordulni. Hirtelen történik valami, és minden megint olyan, mint régen. Stephen Chbosky
5. Sokszor gondolom, milyen különös ez a világ. Szívből reméljük, hogy viszontlátunk valakit, sőt egészen biztosak vagyunk benne. Aztán múlik az idő, és micsoda meglepetés, amikor egyszerre bekövetkezik! Agatha Christie
6. Ha az ember egészen magára marad, kezdi nagyon különös módon szemlélni a dolgokat. A fák megszûnnek fák lenni, a föld emberi arcot ölt, a kövek regélni kezdenek. Émile Zola
7. Elképesztő, hogy csak ülök egy szinte üres szobában, és találok egy világot. Ez a világ gazdag, váratlan tulajdonságai vannak, és nem tudjuk, mire bukkanunk legközelebb. (...) Hogyan lehetséges mindez? Képtelen vagyok felfogni. Nem értem, mit jelent. Nem tudom, hogy van-e egyáltalán ilyen absztrakt világ. Arra hajlok, hogy nincs, és becsapjuk magunkat. John Horton Conway
8. Az idő már csak ilyen. Nem ugyanúgy telik. Egyes napok, évek, évtizedek üresek. Nincs bennük semmi. Csak állóvíz. És egyszer csak jön egy év, nap, délután... és ez lesz minden. A mindenség. Matt Haig
9. Üres körülöttem a tér, jóllehet emberek mozognak benne (...), és néma körülöttem mindenki, jóllehet beszélnek hozzám, és süket körülöttem mindenki, jóllehet hallják, amit én mondok nekik. Szilvási Lajos
10. Van, hogy a dolgok összejönnek, és úgy érezzük, egyedül vagyunk. Majd elmúlik, és minden visszaáll a régi kerékvágásba. Leiner Laura