Minden elért szerelem elveszteti velünk a paradicsomot, és midőn az "angyal" lassanként asszonnyá, az "isten" férfivá válik, ezen átalakulással együtt elsüllyed az a csodakert is, örök tavaszával és hervadhatlan virágaival, melyben csak addig bírunk eligazodni, amíg - csodálatos, de igaz - a kis pajkos isten befogva tartja szemeinket.

Kapcsolódó idézetek

1. Az a részünk, amelyik szégyelli a lelkesedést, elpusztítja a szerelmest. Az a részünk, amely szégyelli a testi élvezeteket, a szerelmes ellenpólusa. Az a részünk, amelyik a szerelmes, azzal számol, hogy érik meglepetések, és hogy rátalál valamire, ami jó, és aminek van értelme. Tud csodálkozni. Õ az örök fiú, a puer aeternus, aki ragyogó gyermekszemekkel néz mindent. Ha tompává válik a tekintet, mert már semmit nem vár az ember, akkor a szerelmes elveszett. Richard Rohr
2. A házasság olykor nem válik be a földön, de minden helyre jön az égben, mert ott a pár képes lesz felfedezni egymásban az igazi nagyságot. Ebben a világban a férfi olykor nem képes méltányolni az áldozatot, amelyet a felesége hoz. Ám a következőben elismeri mindazt, amit az asszony tett, és szeretni fogja őt. Az asszony meg felismeri, hogy a férje egy isten. Amint meglátja, milyen nagyszerû, rögvest megbocsát mindent, amivel a férj megharagította. Imádattal leborul előtte, és megcsodálja a férjét övező glóriát.
3. A szerelem nagy úr, és vakká tesz. Olykor a rossz fiú rossz lányt választ, és ennek meg is lesz a következménye. Pillanatok alatt nemcsak szerelmet, reményt, de még fogakat is el lehet veszíteni, ha a nő, aki elcsábított minket, rafináltabb, mint egy piaci pénzváltó. Csabai Márk
4. Jaj annak, ki beleszeret a könnyező szembe, ha azt a szemet egykor kacérul mosolyogni látja; az asszony olyan könnyen válik a férfi angyalából annak ördögévé, s az emberi szív legsötétebb titka az, hogy akit szeretett, mint angyalát, ábrándozva és tisztán, ugyanazt szereti, mint ördögét, őrjöngve és kétségbeesve. Jókai Mór
5. Mikor szerelmesek vagyunk, azt az illúziót dédelgetjük, hogy szerelmünk tökéletes. S ha ez még nem lenne elég, azzal is áltatjuk magunkat, hogy a szerelem örökké tart. Nincs erő, mely legyőzhetné a szerelmünket. Senki és semmi nem állhat közénk. Végül azonban mindannyian leszállunk a fellegekből, és kénytelenek vagyunk újra két lábbal a földön állni. Gary Chapman
6. Elhervad gyorsan minden szép virág, Elfonnyad mind, amit kert s rét terem, De mely nyujtotta e virágokat: Örökké él maga a szerelem! Ábrányi Emil (ifj.)
7. Akire a szerelem irányul, annak elegendő belepillantania a szerelmes szemébe, hogy igazi mivoltában lássa magát. A szerelmes pillantása... ugyanolyan pusztító, mint az istené... aki valóban szerelmes, ijesztővé válik. A szeretett lény elriad tőle, rettegve menekül - fél a szerelmestől. Megsejti benne a feltoluló semmit. José Ortega y Gasset
8. Mihelyt valami titok lopózik két szerető szív közé, mihelyt egyikük takargatni tud a másik előtt akár csak egy gondolatot is; a varázs megtörik, s a boldogság romokban hever. Az ingerültség, az igazságtalanság, sőt a nemtörődömség is helyrehozható; de a titkolózás valami idegen elemet dob a szerelembe, mely gyökerében változtatja meg annak igazi természetét, s önmaga szemében is meggyalázza. Benjamin Constant
9. A szerelem jön és elmegy. Míg itt van, édes mámorba, boldog tündöklésbe borít mindent, mindent: mikor elment, teljesen kifosztva, kietlenül és mogorván hagyott mindent, mindent. Móricz Zsigmond
10. Ahogy halványodik a kezdeti eksztázis, a varázslat, lassan eltûnik az a kép, amit mi, nők az elején felépítünk magunknak a párunkról, és vice versa (kölcsönösen). Lepereg a máz a férfiról, akit addig ideálisnak hittünk, no meg rólunk az, amit ők képzeltek rólunk, belénk. Marad a valóság. Hogy a fickó fiktív.