Minden emberi kapcsolatban a legfontosabb a beszélgetés, de az emberek már nem beszélgetnek egymással, nem ülnek le csak azért, hogy beszéljenek és meghallgassák egymást. Színházba járnak, moziba, tévét néznek, rádiót hallgatnak, könyvet olvasnak, de alig beszélnek egymással. Ha meg akarjuk változtatni a világot, vissza kell térnünk abba a korba, amikor a harcosok leültek a tûz köré, és történeteket meséltek.

Kapcsolódó idézetek

1. Az én időmben - kezdi -, az emberek nemigen tudtak mást csinálni, mint beszélgetni. (...) Nem volt mozi és nem voltak autók. Tehát beszélgettünk. Megtanultam, hogy bárkivel lehet beszélgetni, feltéve, hogy kitalálod, miről beszélgetne veled szívesen.
2. Elfelejtettünk, mi mindannyian, beszélgetni. Beszélünk egymással, de "nem találunk szavakat..." Ritkán merészkedünk a lényegig. Balla Zsófia
3. Kétféle beszélgetés van. Az egyik, amikor mondom a magamét. Amikor önmagamat akarom érvényesíteni. Szavakkal hatalmat lehet szerezni, olyan világot, amely csakis rólam szól, amelyben én vagyok a fontos: amit én gondolok, én érzek, én élek, én fájok - színjátékot, melyben én vagyok a főszereplő. Aki a magáét mondja: egyedül van. Olyan világban él, ahol senkinek sincs köze hozzá. Ennél pontosabban nem lehet elmondani azt a helyzetet, amelyben élünk, s amit úgy is nevezhetünk: a szeretetlenség világa. Aki csak mondja a magáét, annak nincs szüksége barát­ra, testvérre, feleségre. Csak közönség kell neki. A másik fajta beszélgetés az, amikor valaki társat keres. Ez nagyon ritka. Müller Péter
4. Semmi sem használ annyira, mint visszavonultan élni, az emberekkel keveset, ám magunkkal annál többet beszélni. Lucius Annaeus Seneca
5. Az emberek kezdik más szemszögből figyelni a belső idő fogalmát. De még mindig rengetegen vannak, akik a hétköznapi rohanás közepette elfelejtik az értékeket, a fontos találkozásokat, a kütyüjeiket nyomogatják (magamon is tapasztalom), és egyre gyakrabban látok mobilozó embereket a színházakban, akik mellékesen élvezik az előadásokat, csak közben görgetik az idővonalakat, várják az üzeneteket... mindenkinek van valami fontosabb dolga a jelennél.
6. A nagy és fontos pillanatokban, életbevágó eseményeknél az emberek tulajdonképpen alig beszélnek. Egy-egy szót ha szólnak, egy-egy tekintetet váltanak, de ez a pár szó, a szemeknek ez a nézése többet mond mindennél. Tutsek Anna
7. Azt mondják, a legfontosabb dolgok csendben történnek. Nem a pillanat mûvei. Csend és idő kell, hogy létrejöjjenek, megfoganjanak. Ez talán szép és igaz. De azok, akik ezt mondják, elfeledkeznek arról (vagy magától értetődőnek tartják), hogy csak valamihez képest lehet csendről beszélni. Ráadásul ez a valami teszi a csendet értékessé és értékteremtővé. De ha ez a valami nem vagy csak alig létezik a csend ellenpontjaként, akkor a csend üres, süket és fénytelen tér-idő, amely rátelepszik az emberre. Rátelepszik és rágja, mint egy ostoba, kitartó féreg. Légrádi Gergely
8. A legtöbb embernek csak arra van szüksége, hogy beszélgethessen. Hogy meghallgassák. Még ha egy idegen teszi is ezt. Colleen Oakley
9. Ma már az emberek jóformán csak a saját testi és lelki javítgatásukkal foglalkoznak. (...) Ki-ki magára figyel, nem a másikra. Hiába szövögetjük a kapcsolati hálónkat egy életen át, mire legnagyobb szükségünk lenne rá, semmivé lesz. Vámos Miklós
10. Túl sok tévé, túl sok számítógép, túl sok telefon, kütyük mindenhol, senki nem beszélget már. Sarah Pinborough