Ugrás a tartalomra
Minden étkünk száz ember kezén megy keresztül, mire elér hozzánk. Ha így állunk hozzá az étkezéshez, talán tudatosíthatjuk, milyen szerencsések vagyunk.
Kapcsolódó idézetek
-
Évente egyszer leülünk és számba vesszük mindazt a jót, amiben részünk van. Hálát adunk a barátokért, akik megértenek, a szeretőkért, akik boldoggá tesznek, a gyerekekért, akik szót fogadnak nekünk. Igen. Mindig hálásnak kell lennünk azért, amit kapunk, még akkor is, ha az csak egy lehetőség.
-
Mindannyiunknak át kell lépnünk a múlton és tovább menni a jövőbe. És ha szerencsések vagyunk, lesz valaki, aki segít.
-
A táplálék nem magától értetődő dolog. Először is akarni kell, aztán várni rá, és ha teljesül a kérés, minden esetben hálával, tisztelettel fogadni.
-
Mindannyian úgy vágunk neki az életnek, hogy a fejünk tele van csodálatosabbnál csodálatosabb eszményekkel, aztán évekkel később már szerencsésnek érezzük magunkat, ha a nap végén még életben vagyunk.
-
Megcsinálhatjuk a szerencsénket, ha rendkívül keményen dolgozunk, és összpontosítunk a célunkra. De más eszközök is a rendelkezésünkre állnak; például nyitottnak kell lennünk a lehetőségekre, hasznunkra kell fordítanunk mindent, figyelnünk kell a minket körülvevő világra, a lehető legtöbb emberrel kapcsolatba kell lépnünk, és a lehető legjobbá tenni ezeket a kapcsolatokat. A szerencsénk végső soron azon alapszik, hogy megfordítsuk a rossz helyzeteket, és a jókat még jobbá tegyük. Nagymértékben növeljük az esélyeinket, ha a lehető legtöbb különböző tapasztalatnak tesszük ki magunkat, merészen keverjük őket, és félelem nélkül törekszünk arra, hogy eljussunk a színpadra, amelyen életünket játszani szeretnénk.
Tina Seelig
-
Akárhova vet is a sors, az életünk a mi kezünkben van. (...) A belefektetett munkától s a nyert haszontól lesz az élet gazdagabb vagy szegényebb. Itt is... másutt is teljes lehet, ha megtanuljuk, hogy tárjuk ki a szívünk sokfélesége és tökéletessége előtt.
Lucy Maud Montgomery
-
Az ember ösztönösen él. Hajlamosak vagyunk nem észrevenni azt, ami körülöttünk van. A "VAN"-okat nem becsüljük. (...) Élünk, eszünk, iszunk, dolgozunk, alszunk, szeretkezünk, és észre sem vesszük, hogy mindez milyen csoda. És amikor történik egy tragédia az ember életében, akkor mintha valaki visszarántana, és azt mondaná: Gondolkodj! Gondolkodás közben eszmélsz csak arra, milyen isteni szerencse, hogy van két kezed, két lábad, két szemed. Érzel, hallasz, tudsz tapintani, ízlelni.
Fülöp László
-
Nagyon fontos, hogy hálás beállítottsággal nézzünk a világra. Túl könnyen beszéljük be magunknak, hogy nehéz az életünk, legalábbis bizonyosan nehezebb, mint szerencsésebb sorú barátainké vagy testvéreinké, akikkel szinte minden nap találkozunk. Ha azonban saját szerencsés pillanatainkat keressük, és elismerjük azokat - beszélgetések során, naplónkban vagy akár csak önmagunkban -, az rengeteg testi-lelki előnnyel jár.
-
A szerencse önmagában még nem elég. Hasznát csak akkor vehetjük, ha újra és újra megragadjuk azokat a lehetőségeket, amelyek megnyílnak előttünk.
Barabási Albert-László
-
Napról napra, ha nem percről percre zajlanak a dolgok. Mindössze annyit tehetünk, hogy annyi súlyt veszünk magunkra, amennyit csak elbírunk. És ha szerencsénk van, lesz valaki a közelünkben, aki átveszi a többit.
Sarah Dessen