Minden Homo sapiens hajlamos a rosszra, a dolog onnantól már csak azon múlik, hogy ki milyen körülmények között szocializálódik. Az, hogy fekete, fehér, sárga, arab, cigány, zsidó vagy hupilila valaki, egyáltalán nem számít. Csak az számít, hogy soha semmilyen ideológia miatt ne bélyegezzünk meg senkit.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek nem születnek jónak vagy rossznak. Talán hajlamosak rá, hogy ilyenek vagy olyanok legyenek, de az számít, ki hogyan éli le az életét. Cassandra Clare
2. Mindannyian a környezetünk hatásainak rabjai vagyunk. Ti itt mind a világnézeteteket jelen pillanatban nagyobbrészt aszerint formáljátok, amit a társaitoktól, de még inkább a szüleitektől láttok. Ha rasszista szülők mellett nőttök fel, ezt hozzátok magatokkal, ha homofób szülők mellett, akkor azt. Persze előfordul, hogy a családi berögződések épp ellentétes hatást váltanak ki. Az üdvözlendő. Kovács Krisztián
3. Az emberi gonoszság az, hogy abban a pillanatban, amint észreveszünk egy különbséget, máris megkérdezzük, melyik jobb és melyik rosszabb. Ez hülyeség. Ez lehet az emberi faj vége, talán pont emiatt fogunk kihalni. Mert ha észrevesszük, hogy egy kicsit más az, akit úgy címkézünk, cigány, akkor azonnal azt mondjuk, hogy ő rosszabb, mint mi vagyunk. Õk meg azt mondják, mi vagyunk rosszabbak, mint ők. És akkor harcolhatunk vég nélkül, fehérek a feketék ellen, nők a férfiak ellen. Feldmár András
4. Egy alapvetően rasszista faj vagyunk. Lehet, hogy ez a megállapítás meglep valakit, bár kétlem. Magunkban, amikor nem kell politikailag korrektnek tûnni, tudjuk, hogy így van. Ez nem valami modern bûn. Ez evolúciós örökségünk, ami több jót hozott nekünk, mint rosszat.
5. Élete során mindenki csinál olyasmit, ami valaki másnak rossz. Az emberek nem kedvesek vagy gonoszak, jók vagy rosszak. Nem vagy ilyenek, vagy olyanok, hanem ilyenek és olyanok is. Jorn Lier Horst
6. Az elhízáson alapuló megkülönböztetés a társadalmilag elfogadott hátrányos megkülönböztetés utolsó formája. Mindenki tudja: nem különböztethetünk meg embereket etnikai hovatartozás, bőrszín, szexuális irányultság, életkor, nem, vallás, szellemi vagy fizikai fogyatékosság alapján, de valamiért társadalmi szempontból elfogadhatónak tûnik elítélni az elhízott embereket. Mariette Boon
7. Mindenki követ el hibákat. Az ember jellemét nem a hibái határozzák meg, hanem az, hogy tanul-e ezekből a hibákból, vagy csak kifogásokat keres rájuk. Colleen Hoover
8. Ha valaki becsületesen, tisztességesen tanul, szorgalmas és kitartó, akkor mindegy, hogy milyen a származása, a bőrszíne. Akkor igenis egyforma eséllyel tud indulni az életben. Mága Zoltán
9. Mindenkiben vannak előítéletek - aki azt állítja, hogy nincsenek, az titkolja -, és ez normális dolog. Jobb, ha látjuk, hogy az emberben természeténél fogva van egy távolságtartás, óvatosság, ambivalencia, néha félelem is az idegenekkel szemben. Jobb, ha tudjuk, hogy ez bennünk van, ez a természetes örökségünk. Jobb, ha tudjuk, hogy mire készüljünk, hogy hogyan tudjuk ezt megszüntetni tanulási folyamatokkal, szocializációs technikákkal. Ez a megoldás, nem struccpolitikával állítani azt, hogy az ember nem ilyen. Bereczkei Tamás
10. Azt kell megérteni, hogy nagyon fontos, hogy legyen egy réteg a világon, ami nagyon sok emberből áll. Sok-sok millió meg százmillió, milliárd emberből. Õk vannak a legtöbben, és nem igazán különböznek egymástól. Értem? Meglehetősen egyformák. Mindegy igaziból, hogy bankban dolgoznak, vagy autókat árulnak, vagy képviselők, vagy akármik, az a lényeg, hogy jól össze lehessen keverni őket. Ne értsük félre, nem ütődöttek, nincs ezeknek semmi bajuk! Pont ez a lényeg, mert ha lenne valami komolyabb bajuk, akkor már lenne valami érdekes bennük, az meg ide nem való. Ezek nem rosszabbak a többinél, hanem ők a többi. Mindenki hozzájuk képest valamilyen. Szép vagy gazdag vagy szegény vagy okos vagy veszélyes vagy gonosz vagy szexi vagy akármilyen. Tehát valamilyen. Jelzővel illethető. A szürkeségtől eltérő.