Minden, mi él, az egyenlő soká él, A százados fa s egynapos rovar. Eszmél, örül, szeret és elbukik, Midőn napszámát s vágyait betölté.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden kornak megvan a maga rügyezése, virágzása, hervadása. Az ember többször virágzik és hervad életében. Az ember, elmélkedett, közelebb áll a fákhoz, amelyek újra meg újra megismétlik a virágzás és a termés időszakát, mint bármi máshoz. Ez reménységre jogosít. Mindig. Eduard Petiska
2. Addig él az ember, ameddig vannak tervei, vágyai, reményei. Még áhít valamit, még csalódik, még kétségbe esik. És abban a pillanatban, amikor ezek már nem lesznek fontosak, akkor vége van mindennek, teljesen mindegy, hogy hány éves valaki. Udvaros Dorottya
3. Az ember addig él, amíg a sorsa meg-megújuló öröm; ha ennek vége: nem más, mint élő-halott. Szophoklész
4. Nincsenek halott dolgok, minden él (...). Nem csak az emberek, az állatok, a madarak. A fa is, a kő is, a bot is és mindenféle gép is. Csak ravaszkodnak, tettetik magukat, mintha nem élnének, de valójában mindent látnak, éreznek, és amikor csak akarnak, mindent saját kedvükre tesznek, nem pedig az ember óhaja szerint.
5. Nézz csak körül, itt minden él! A virágok, a fák, még a békák is a körforgás részei. Minden változik, minden növekszik, mint te. Az életed sohasem ugyanaz. Egykor gyermek voltál, és mindjárt felnőtt nő leszel. Egy nap felnősz, valami fontosat teszel, gyerekeid lesznek, és egy nap elalszol te is, mint a gyertya lángja, utat engedve egy új életnek. Ez bizonyos, ez a dolgok rendje. (...) Senki sem akar meghalni, de ez a körforgás része, úgy, mint a születés. Nem élhetsz halál nélkül.
6. Az élet szép. Higgy nekem. Megéri, hogy megszüless, még ha fájdalmas is olykor. (...) De mindig tartsd eszedben, kis barátom, hogy holnap megvirrad, és új nap kezdődik. Az élet sehol nem áll meg. Ne zavarjanak meg azok a nyomorultak, akik úgy meghúzzák a lelküket, mint a hátizsák száját. Az ember olyan, mint a fa. Virágzik, gyümölcsöt hoz, lehullatja a levelét, aztán kezdi elölről.
7. Élni tud a rózsa, a liliom, élni a madár az ágon, a hal a vízben; csak az ember nem tud élni. Õ az egyetlen kontára az életnek; csak ő élhet oktalanul, természetellenesen s boldogtalanul. Prohászka Ottokár
8. Éppen annyi nappal létezik, amennyi éjszaka, és az egyik éppolyan hosszú, mint a másik, évről évre. Még a boldog élet sem lehet híján némi sötétségnek, a "boldogság" szó is elveszítené jelentését, ha nem ellensúlyozná a szomorúság. Carl Gustav Jung
9. Minden megújul, minden visszatér, minden föltámad. A növény újra bimbót nyit, a madár ismét megjön dalával, a szív újra álmodik s még feledett eszméink is föl-föltámadnak egy rokonlélekben. B. Büttner Lina
10. Ím, itt a válasz: élek, vagyok, Fáradtan, fájón, ahogy lehet, De élek s úr fogok maradni Tenger, sors s mindenek felett. Ady Endre