Ugrás a tartalomra
Minden reggel egyedül ébredek,
nélküle fekszem, sötétek a fellegek.
Elment ő tőlem, messze jár.
Kapcsolódó idézetek
-
Már nem érzem, hogy mellettem lenne. Azt hiszem, már nincs itt. Azt hiszem, elhagyott, végleg elment.
-
Ha elhagysz, számomra megszûnik minden, amiért érdemes reggelente felkelni.
-
Elmúlnak így azt estjeim
nélküled, csillagom.
Olyan sötét van nélküled,
szemem ki sem nyitom.
Váci Mihály
-
Hogy mer felkelni a nap úgy, hogy nem vagy velem? Hogy mer egy újabb nap elkezdődni nélküled?
Bucsi Mariann
-
Minden reggel úgy ébredek, van Isten, de mire leszáll az éj, elveszítem.
Darvasi László
-
Amikor reggel felébredek, úgy érzem, valami hiányzik. Tudom, hogy valami nincs rendben, de kell hozzá egy kis idő, míg rájövök, mi is az..., aztán eszembe jut. A legjobb barátom - elment. Az egyetlen barátom. Hülye voltam, hogy egyetlen emberre összpontosítottam minden ragaszkodásom. Most meg iszom a levét.
Cecelia Ahern
-
Álmom véget ér, felébredek, és sehol nem találom a szerelmemet. Csak a gyengédség marad meg szívemben, és szemem sarkában könnyek.
Zhou Wei Hui
-
Olyan lettem; mint akit
elhagyott, aki még nem is szerette.
Valami személyhez nem kötött szerelem
fájhat. Világos esték, még alig ment el.
Világos esték, és mégis elment. Világos
esték, és hogyha elmegy, ki marad
tőlem ilyen távol? Mert most a mások
szeretete kell. Az én szeretetem sosem
lehet elég megtartani magam.
Lászlóffy Aladár
-
Ma éjszaka egyedül vagyok.
Arra gondolok,
nem számít, ha búcsú nélkül
mindent itt hagyok.
-
Elhagyott engem. Megölte magában a múltat, és új életet kezdett. (...) Elment, és elvitte magával a lelkemet. Mindössze fájó ürességet hagyott bennem.