Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Mindenki cipeli a kötelezettségek és szorongások terhét, és annak ellenére, amit időnként gondolunk, a fû sosem zöldebb máshol. Csak másféle fû, más problémákkal.

Erica James
🎖️ Katonák 🤫 Introvertáltság
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Néha a szomszéd fûje sem zöldebb, nekünk pedig ott kell maradnunk, ahová tartozunk. Néha pedig egyszerûen kockáztatnunk kell, majd pedig remélni a legjobbakat.
  2. Még a fák is teli vannak fájdalommal meg félelemmel. Mi pedig keressük rá a magyarázatot, pedig nem hiszem, hogy valaha is meg fogjuk találni.
  3. Mindenkinek megvan a maga terhe, s ha mindig mások baja miatt aggódunk, nem tudunk megbirkózni a sajátunkkal, amikor a nyakunkba szakad.
  4. Mindig gondoljunk arra, hogy falevél vagyunk az emberiség fáján. Nem élhetünk a többiek nélkül, nem létezünk a fa nélkül. Pablo Casals
  5. Emlékezzünk arra, hogy minden a maga idejében bontakozik ki! Az évszakokat nem lehet siettetni. Eljön a tavasz, és a fû kinő magától. A sietség általában nem segít, sőt hatalmas szenvedést okozhat - időnként bennünk, időnként pedig azokban, akiknek körülöttünk kell élniük. Jon Kabat-Zinn
  6. Természetesen mindig ott a kísértés, ami azt akarja mondani neked, hogy máshol zöldebb a fû. Ennek ellenére nem kellene veszendőbe mennie olyan értékeknek, mint a hûség, az őszinteség, és annak, hogy kéz a kézben haladtok. Ennek akkor is így kell lennie, ha éppen nem úgy mennek a dolgok - sőt, akkor kell leginkább! Sebastian Vettel
  7. Egyikünk sem készült simára csiszolt fából, mindannyiunknak megvannak a saját belső vívódásai, önellentmondásai, gyenge pontjai. Stéphane Garnier
  8. Mindenkinek vannak nehézségei az életben, de vannak örömforrásai is, és néha nagy a kilengés a kettő között. Kevés az egyedi eset, sokkal szorosabb összeköttetésben állunk egymással, mint gondolnánk. Takács Noémi
  9. Mindannyian döntéseket hozunk. Egyes választások nehezebbek másoknál. Anthony Ryan
  10. Túlélünk mindent, mint a fû, ami azért nő, mert másra nem is képes, aztán kizöldül váratlanul, akár a remény. Jón Kalman Stefánsson
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat