Ugrás a tartalomra
Mindenkinek szüksége lenne rá, hogy a múltjába visszatekintve teljes bizonyossággal tudja, hogy volt egy anyja, aki szerette őt mindenestül; még a kakiját meg a pisijét is szerette. Hogy biztos lehessen benne, az anyja pusztán önmagáért szerette, és nem azért, amire képes volt. Enélkül ugyanis azt érzi az ember, hogy nincs joga létezni. Hogy meg sem kellett volna születnie. Nem számít, hogy az önmagáért szeretett emberrel mi történik az életben, hogy mennyire sérül, mert a múlt emlékei mindig elkísérik, és mindig azt érezheti, hogy alapvetően szeretnivaló lény.
Kapcsolódó idézetek
-
Vannak dolgok, amiket mindenki szabadon eldönthet. Ahogy a szülei iránt érez, az csakis a maga dolga és nem hasonlítható máshoz. De az irántuk érzett szeretet ne gátolja semmiben, ne aggódjon sokat miattuk. Járja mindig a maga útját és legyen büszke rá. A maga élete az ő életük is, és az a tény, hogy maga az, aki lehetővé teszi szeretteinek, hogy őbenne éljenek mindörökké.
-
Bármennyire is erőlködtem, hogy ne gondoljak rá, nem azért küzdöttem, hogy elfelejtsem. Éppen hogy attól féltem - éjszakánként, amikor a hosszú álmatlanságból eredő kimerültség lerombolta az önvédelemre emelt falakat -, hogy elfelejtem, hogy a múlt kicsúszik a kezem közül. Hogy az agyam szita, és egy napon nem fogom tudni visszaidézni pontosan a szeme színét, a bőrének hûvös érintését, vagy a hajának a pontos árnyalatát. Azt nem engedhetem meg magamnak, hogy gondoljak rájuk, de elfelejtenem nem szabad őket.
Mert volt valami, amiben muszáj hinnem ahhoz, hogy tovább tudjak élni - tudnom kellett, hogy létezik valahol. Ez minden. Minden mást el tudok viselni. Feltéve, hogy ő létezik.
Stephenie Meyer
-
Mióta csak megszülettem, elfoglaltam és lefogtam egy másik embernek, az anyámnak az egész életét. Mikor még kicsiny voltam, maga öltöztetett, ő fürdetett meg este és míg el nem aludtam, ruhástul mellém dőlve a kis ágyamba suttogott, mesélt és dalolt nekem. (...) Azt hittem, hogy ő egészen és csupán ennyi, - nincs rajtam kívül más élete, vagy vágya vagy joga. Énnekem nem maradt adósom soha egy jó szóval, egy karácsonyi aranydióval sem; azt hittem, követelhetem, hogy az én kedvemért ne élje az önmaga életét.
Kaffka Margit
-
Az anya tisztelete mindenek fölött áll. Megszült téged, szenvedett, hogy élhess, ezért örökké hálával tartozol neki, függetlenül attól, hogy mit tett veled későbbi életed során.
-
Minden ember legmélyebb érzelmi szükséglete, hogy szeressen és viszontszeressék. Ha érezzük mások szeretetét, képessé válunk a bennünk rejlő lehetőségek kibontakoztatására, ennek hiányában azonban csupán a túlélésért küzdünk.
Gary Chapman
-
Minden gyermek kétségbeesetten vágyik a szülei szeretetére. Akkor is, ha bántják. Akár fizikailag, akár verbálisan, akár érzelmileg.
Kollár Betti
-
Mindenki tud szeretni, hiszen mindannyian ezzel az adottsággal születünk. Van, aki eleve jól csinálja, de a többségnek újra kell tanulnia, vissza kell emlékeznie, hogyan szeretett, és mindenkinek - kivétel nélkül mindenkinek - el kell égetnie az elmúlt érzelmeket, újra kell élnie néhány örömöt és fájdalmat, botlást és gyógyulást, hogy észrevehesse a vezérfonalat, ami ott rejlik minden új találkozásban.
Paulo Coelho
-
Élete folyamán az ember szeretet érez anyja, apja iránt, ha szerencséje van, szeret egy tanárt, szereti a természetet, saját magát, Istent, a barátokat és mûvészeti alkotásokat stb. A szeretet (...) felkelhet bármelyik pillanatban minden iránt, ami körülvesz bennünket.
-
Embernek születtél, akit a gyerekkor, a felnőttkor és a halál érlel, tanít. Egy test sem él örökké, mint ahogy minden kapcsolat is véget ér egyszer. Csakis lelked legbelsőbb vágya - vagyis a rajtad keresztül megnyilvánulni akaró szeretet - az, ami állandó.
-
Az embereknek egyszerûen mindig kell valami a másiktól. Mindig. Nem számít, mennyiszer csalódsz a többiekben, hogy hányszor bántanak meg, az sem, hogy a családod mennyire szeret, akkor is azt akarod majd, hogy legyen még valaki, aki elfogad. Ez mindenkivel így van.