Mindig eljön a pillanat, amikor valaki nem számol többé tettei következményeivel, a rá váró büntetéssel, hanem már csakis az ösztöneit követi.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember elérkezik egy pontra, mikor rájön, hogy olyan dolgokat hajszol, amikre már nem is vágyik.
2. Végzetes, ha az embert ösztöneire bízzák egy olyan korban, mint a mai. Ezek az ösztönök ellentmondanak, zavarják, megsemmisítik egymást. Friedrich Nietzsche
3. Az életben elérkezik az a perc, amikor már nem utánzunk mást, csak önmagunkat. Emil M. Cioran
4. Az ember mindig azt hiszi, van még idő. Halogatja a dolgokat. Aztán hirtelen nincs több idő. Mark Lawrence
5. Az érzelmek jönnek-mennek - irányíthatatlanok. Így aztán nincs értelme aggódni miattuk. Végül is az embereket a tetteik alapján ítélik meg. Nicholas Sparks
6. Eljön a perc, amikor az ember felismeri, hogy nincs értelme tovább vándorolni. Akárhova megyünk, magunkat úgyis magunkkal visszük. Stephen King
7. Mindenkivel történik néha valami, de ha az ember megszokja a rosszat, akkor vége van az önbecsülésének. Herbert George Wells
8. Mindig mindenki úgyis a saját feje után megy. Az ember csak a saját tetteit irányíthatja.
9. Az ember egyszer csak rádöbben, hogy vége, végleg. Nincs visszaút, érzi az ember. És ekkor jön el a pillanat, mikor felidézzük, hogy is kezdődött, majd rájövünk, hogy már azelőtt, hogy gondoltuk volna. Jóval azelőtt. És az emberben ekkor tudatosul, hogy minden csak egyszer történik meg és bármennyire szeretnénk is, ugyanaz az érzés már sose lesz meg. Soha többé nem érezzük magunkat három méterrel a felhők felett.
10. Előbb-utóbb eltörik az emberben valami, s attól fogva nincs benne többé erő és akarat. Umberto Eco